A határ menti faluban Csepében, az iskola minden nap azt viszi végbe, amit az ukrán és a magyar politikusok nem tudnak vagy nem akarnak: megoldja az ukrán-magyar vitát, a több etnikumú oktatás nyelvéről a gyermekek érdekében.
Csepe az ukrán falu, valójában 3 állam határán helyezkedik el: a Szőlőshöz közel található, amely ma Ukrajna Kárpátaljai, Beregszázi járásának része, és szinte azonos távolságban, kb. 15 km-re Magyarországtól, valamint Romániától található.
A 2000-nél kevesebb lakosú falu egyedisége az is, hogy több etnikumú: a 2001. évi népszámlálás szerint ⅔ népesség – etnikai magyarok, ⅓ – etnikai ukránok). Ezenkívül a falu a települések határán helyezkedik el, ahol egyrészt többnyire etnikai ukránok élnek, a másik oldalról pedig – etnikai magyarok.
Ezért nem meglepő, hogy ez az etnikai mozaik – tükröződik a helyi iskolában. A Csepei álltalános iskolában az oktatást két nyelven vezetik le, ukránul és magyarul egyszintén.
Ennek az iskolának a tapasztalata felbecsülhetetlen a többnemzetiségű és többnyelvű környezetben az oktatás valós helyzetének megértése szempontjából. Különösen az ukrán jogszabályok ezen a területen a 2017–2023 közötti változásaival összefüggésben, és ezekből sok volt.
Minderről Nataliya Hryhoryak-kal, a Csepei iskola igazgatójával beszélgettünk, és nem csupán őszinte válaszokat kaptunk, hanem szakértői érdemi magyarázatokat is arról, hogy mi áll és mi kell az oktatás nyelvéről folyó ukrán-magyar párbeszéd középpontjában. Ezt pedig végképp nem szoktuk hallani ukrán és magyar politikusoktól, vagy hangos főcímekkel olvasni a hírekben.
„Vannak diákok magyarlakta falvakból, akik csak azért jönnek az iskolánkba, hogy ukrán órákon tanuljanak”
– Natália, meséljen egy kicsit az Ön által vezetett intézményről.
– Csepei általános középfokú oktatási intézmény az I–III. két épületből áll. A főépület magában Csepe faluban található, ahol az 1-11. osztályos tanulók tanulnak. Egy másik épület Tisza Hetény községben található (2,2 km-re Csepe községtől), ahol négy általános iskolai osztály és két óvodai csoport tanul.
Intézményünkben jelenleg 356 diák és 44 óvodai tagozatos gyerek tanul. 9 településről – Csepe, Tisza Hetény, Csoma, Fekete Ardó, Szász falu, Nevetlenfalu, Forgolány, Péterfalvi, sőt Nagy Palád falvakból – nyújtunk oktatási szolgáltatásokat a gyerekeknek.
Ebben a tanévben 144 olyan diák tanul itt, akik más községből érkeznek.
Szerencsére van saját iskola buszunk, ami részben megoldja a gyerekszállítást. Sajnos a műszaki állapotára jobbra számítanánk, ahogy az utak állapotára is, amelyeken jár nap mint nap az iskola busz.
– A felsorolt falvak között jó néhány magyar ajkú falu található. Hány magyar osztály van az iskolában?
– A 26 osztályból 20 ukrán nyelvű, 6 pedig magyar nyelven folyik a tanítás. A magyar tannyelvű osztályok átlagos létszáma 8-9 fő.
Intézményünkben egyébként kifejezetten ukrán tagozaton néhány diák magyar ajkú falvakból jön.
A tanárok túlnyomó többsége kétnyelvű
– Mi az oka a Csepei iskola ekkora népszerűségét a környező falvak lakói körében? Hiszen az ön által felsorolt összes településen van helyi iskola.
– Valójában nagyon örülünk, hogy ilyen sok szülő bízza ránk a legdrágábbat – a gyermekeit. Valószínűleg elégedettek az általunk nyújtott oktatási szolgáltatások minőségével.
Van még egy szempont: a szülők egy része azért választja intézményünket, hogy gyermeke fejleszthesse ukrán vagy magyar nyelvtudását.
Iskolánk bizonyos mértékig hasonlít egy „nyelvészeti laboratóriumhoz”, ahol a diák, hogy ha átlep aa szomszédos osztályba más nyelvi környezetbe kerül.
Nyilvánvalóan ez hozzájárul a diákok beszédkészségének fejlődéséhez.
A nyelvtanulás prioritása attól függően változik, hogy a gyermek melyik családból, részben pedig településről származik. Például minden Tisza Hetényből érkező diák (több mint 90%-a ukrán nemzetiségű) szeretne ukrán nyelvű osztályokban tanulni, de a Feketetiszai diákok 80-90%-a (a 2001-es népszámlálás szerint ⅔ ukrán nemzetiségű, ⅓ magyar) magyar nyelven szeretne tanulni.
Érdekes helyzet a Péterfalvai diákjainkkal. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a falu lakosságának 96%-a magyart tartja anyanyelvének, így nyilvánvaló, hogy a Péterfalvai iskolában az oktatási folyamat ezen a nyelven zajlik. Néhány diák azonban ebből a faluból éppen az ukrán oktatási nyelv miatt választja intézményünket.
Olvassa el továbbá:
Natália Hodván a kétnyelvű oktatásról: A szülők eleinte attól tartottak, hogy egy magyar iskolából ukránt csinálunk, de…
– És ha már magáról Csepe falu diákjairól beszélünk?
– Ukrajnában már régóta megérett az igény egy új népszámlálás elvégzésére. 2001-ben a falu lakosságának csaknem 67%-a nevezte meg anyanyelveként a magyart, 33%-a pedig az ukránt.
De szerintem azóta egy kicsit változott a helyzet. Sok család külföldre költözött.
Számomra úgy tűnik, hogy az elmúlt években az ukrán ajkú lakosság számának növekedése irányába mutat a helyzet.
Azokat a tanulókat, akiknek a szülei otthon magyarul beszélnek, gyakran küldik ukrán nyelvű órákra. Ez annak köszönhető, hogy a szülők aggódnak amiatt, hogy a gyermek hogyan fog átmenni a záróvizsgákon ukránul.
Vagyis a szülők gyakran aggódnak amiatt, hogy a gyermek képes lesz-e megvalósítani magát Ukrajnában: egyetemre felvételizik, munkát találni stb.
Iskolavezetőként jól látom, hogy szinte minden szülő, függetlenül az otthon beszélt nyelvtől, szeretné, ha gyermeke ukránul beszélne.
– Valószínűleg vannak olyan tanulók a Csepei iskola ukrán tannyelvű osztályaiban, akik jobban értenek magyarul, mint ukránul. Hogyan kezelik ezt a tanárok?
– A tanári kar döntő többsége helybeli, így gyermekkoruk óta kétnyelvűek.
A legnehezebb persze az általános iskolai tanároknak, mert nekik kell az alapkészségeket ukrán nyelven megtanítaniuk.
Sokszor az első osztályba kerülnek azok a gyerekek, akik nem jártak óvodába, vagy magyar nyelvű környezetben nevelkedtek, de szüleik úgy döntöttek, hogy ukrán osztályba viszik őket.
Iskolánk pedagógusai természetesen betartják az oktatási jogszabályokat és államnyelven vezetik az órákat. Az oktatási folyamat középpontjában azonban a gyermeknek kell lennie. Ha azt látjuk, hogy valamit nem értett a tanuló, és nem tudja tovább tanulni az új anyagot, akkor természetesen magyarul magyarázunk el valamit.
Van egy nagyon érdekes példánk egy diákra Forgolány faluból, ahol szinte a teljes lakosság magyar anyanyelvű. Igazgatóként nagyon aggódtam, mert az iskolába való beiratkozáskor nulla volt az ukrán nyelvtudása. Most ötödikes, és az évek során jelentősen fejlődött ukrán nyelvű beszédkészsége. Ez az általános iskolai tanárok nagy érdeme. Sajnos Ukrajna teljes körű orosz inváziója miatt ez a diákunk családja Magyarországra távozott.
– Milyen a pszichológiai légkör a Csepei iskolában? A nyelv nem akadályozza-e a diákok közötti kommunikációt?
– Igyekszünk nagyon befogadó légkört fenntartani. Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy minden diák úgy érezze, hogy ide „tartozik” és szívesen latjuk.
Természetesen az oktatási tevékenységek során a tanárok elmagyarázzák, mi a tolerancia. De számomra úgy tűnik, hogy ezt diákjaink gyerekkoruk óta tudják, mert soknemzetiségű és többnyelvű környezetben nőnek fel.
A nyelv soha nem akadályozza meg a gyerekek közötti kommunikációt, mert a magyar tannyelvű osztályokban bizonyos tantárgyakat ukrán nyelven tanítanak az „Átfogó általános középfokú oktatásról szóló törvény” előírásai szerint, az ukrán tannyelvű osztályokban pedig a magyar nyelvet második idegen nyelvként tanulják. (az első idegen nyelv az angol – a szerk.). Ezért iskolánk minden tanulója valamilyen szinten kétnyelvű.
Az új oktatási modellre való áttérésről
– A Csepei iskola struktúrájában vannak magyar tannyelvű osztályok, amelyekben szinte minden tantárgyat magyar nyelven tanítottak. Iskolavezetőként hogyan fogadta 2017-ben Ukrajna „Átfogó általános középfokú oktatásról” szóló törvényét, amely az államnyelven tanítandó tárgyak arányának növelését írta elő?
A szerkesztő megjegyzése: Ukrajna 2017-2020 folyamán olyan változtatásokat fogadott el az oktatási jogszabályokban, amelyek szerint a következő modellt javasolták az uniós nyelveken, különösen a magyar nyelven: a 4. osztályig bezárólag a gyerekek teljes egészében anyanyelvükön tanulhatnak, azaz többnyire magyar nyelven; az 5. évfolyamon a tananyag 20%-át ukrán nyelven kell tanítani, a 9. évfolyamon évi 40%-rá emelve, az utolsó évfolyamokon pedig ez az államnyelvi tanítási idő százaléka Max. 60%. 2023 decemberében Ukrajna további módosításokat fogadott el a nemzeti kisebbségek jogairól, különösen az EU hivatalos nyelvein folyó oktatásról szóló jogszabályban. Szerintük a magyar nemzeti kisebbség képviselői a 4. osztály kivételével minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak majd, mégpedig az ukrán nyelvet, az ukrán irodalmat, Ukrajna történelmét és Ukrajna védelmét.
– Megértettem, hogy nehéz hirtelen átállni az államtannyelvre azokban az osztályokban, ahol évekig magyar nyelven folyt a tanítás.
Az is nyilvánvaló, hogy a beszédkompetenciák kialakulására a nyelvi környezet van a legnagyobb hatással: ha egy gyerek nem hall eléggé ukrán nyelvet, soha nem fogja tudni legalább kellő szinten beszélni. Szerintem csak egy kiút van: közösen találni egy kompromisszumot.
Intézményünkben 2020-tól 2023-ig jóváhagytuk azon tantárgyak listáját, amelyeket ukrán nyelven oktatnak a magyar tannyelvű osztályokon. A természettudományos tárgyakat, ahol sok a bonyolult terminológia – magyarul, ukrán nyelven oktatják – elsősorban humanitárius tudományokat, mert ezek jobban hozzájárulnak a tanulók koherens beszédének fejlesztéséhez.
Vagyis fokozatosan megközelítettük a 2020-as jogszabály által előírt nyelvi arányokat.
Egyébként néhány diák, aki 2021-2022 A 9. osztályt magyar tanítási nyelven végezték, magyarországi iskolákban folytatták tanulmányaikat, néhányan pedig átváltott iskolánk ukrán ajkú 10. osztályára, és szép tanulmányi sikereket értek el.
– Véleményed szerint a 2020-2023-ban a törvény értelmében bevezetett nyelvi arányok (5. osztálytól az ukrán nyelven tanítási idő 20-40-60%-a) voltak-e a nemzeti kisebbségek képviselőinek oktatási folyamatában? Az átfogó általános középfokú oktatásról” elegendő??
– Ez a kérdés nagyon kényes és egyéni. Mert még azokban a tárgyakban is, amelyeket ukrán nyelven tanítanak a magyar tannyelvű órákon, a tanárnak olykor át kell váltania magyarra, hogy a gyerek megértse a mondanivalót. Valójában így használjuk a kétnyelvű oktatás elemeit.
Jó, hogy tanáraink többsége mindkét nyelven beszél. Ez természetesen többletidőt vesz igénybe az órán, így néha a tanárnak meg kell találnia az „arany középutat” a tananyag elvégzése és a tanulóknak az anyanyelvükön történő elmagyarázása között.
Néha nagyon nehéz, különösen, ha figyelembe vesszük a programok tényekkel való túltelítettségét. De nagyon kreatív tanáraink vannak, és mindegyikük keresi a saját életútját, hogy elérje ezt a célt.
– Mesélje el részletesebben, hogyan zajlott az átállás a 2020-as nyelvi arányokról szóló jogszabály végrehajtására? Hogyan reagáltak a szülők és a diákok ezekre a változásokra?
– A szülők közül persze kevesen örültek, mert éppen azért küldték magyar nyelvű osztályba gyermekeiket, hogy anyanyelvükön tanulhassanak.
Meg kell állapítanunk, hogy egyes tantárgyak, amelyeket a magyar tannyelvű osztályokban államnyelven oktattak, nehezebb a tanulók számára, mint korábban, amikor ugyanezeket a tárgyakat magyarul oktatták. A gyermeknek extra erőfeszítéseket kell tennie, hogy megértse, miről szól a lecke.
De van az éremnek egy másik oldala is. Nemrég egy kolléganőm egy magyar ajkú faluból, a Szöllősi járásból mesélte, milyen rosszul értik a falujukban a diákok az államnyelvet. Természetesen ennek sem szabad megtörténnie, mert Ukrajna minden állampolgárainak integrálódnia kell a társadalomba, és jól kell éreznie magát.
Olvassa el továbbá:
Hogyan lett egy magyar nemzetiségű hölgy ukrán filológus és hogyan vezette be a kétnyelvű oktatást egy magyar iskolában. Interjú Homoki Gabriellával
Nagyon örülök, hogy egyik szülő sem keresett meg panasszal amiatt, hogy a magyar tannyelvű iskolákban egyes tantárgyakat elkezdtek ukránul tanítani. Jól megértik, hogy az iskolának a jogi szférában kell eljárnia, és teljesítenie kell a törvényi normákat.
Úgy tűnik számomra, hogy a szülők hozzáállása ezekhez az újításokhoz erősen függ attól, hogy az oktatási intézmény vezetője hogyan ad tájékoztatást a változásokról. Iskolánkban mindig elmagyaráztuk mind a szülőknek, mind a tanulóknak, hogy az ukrán nyelv ismerete növeli a szakmai szféra sikeres önmegvalósításának esélyeit, bővíti a lehetőségeket.
Nagyon érdekes példáink vannak arra, amikor intézményünk magyar nyelvű osztályain végzettek jelentkeznek ukrán egyetemekre rangos szakokra: fogászat, alkalmazott matematika, angol, sőt ukrán filológia stb.
Számomra ez a bizonyíték arra, hogy meghallgatták érveinket.
Új módon tanulni: hogyan reagáltunk a 2023-as változásokra
– A 2023 decemberében elfogadott jogszabályváltozások értelmében a magyar nemzeti kisebbség képviselői 4 tudományág kivételével (ukrán nyelv és irodalom, Ukrajna története, valamint „Ukrajna védelme”) a 4. osztály után is minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. Ön, személy szerint hogyan vélekedik ezekről a jogszabályi változásokról? A Csepei iskola megkezdte már ezek megvalósítását?
– A 2023-2024-es tanév végéig ragaszkodunk a korábbi pedagógiai tanácsok döntéseihez, és több tantárgyat (ukrán nyelv és irodalom, számítástechnika, képzőművészet és az „Egészség és biztonság” tantárgy) továbbra is ukrán nyelven tanítjuk.
A következő tanévben ezt a kérdést kollegiálisan, a rendelkezésre álló személyi potenciál figyelembevételével oldjuk meg.
– Hogyan fogadták a diákok, a szülők és a pedagógusok a 2023-as jogszabályi változásokat?
– Ezt a kérdést még nem tárgyaltuk meg a szüleinkkel. Szerintem a következő szülői értekezleten természetesen kikérjük a szülők véleményét. De akkor döntünk csak, ha minden fontos tényezőt figyelembe veszünk majd.
Sajnos teljes körű invázió körülményei között, és személyzettel most nagyon nehéz… A tanárok külföldre mennek, és nem mindenki szándékozik visszatérni, még akkor sem, ha a háború véget ér.
Ezért a nemzeti kisebbség nyelvén való tanítás kérdése nemcsak rajtunk, a szülőkön vagy a törvényen múlik, hanem azon, hogy a tanárok közül ki marad Ukrajnában.
This article is also available in English: “Children from Hungarian-speaking villages come all the way to us to study in Ukrainian.” The story of an (un)common school in Zakarpattia
Ця публікація доступна також українською мовою: «Діти з угорськомовних сіл доїжджають до нас, щоб навчатися українською». Історія (не)звичайної школи на Закарпатті
Molnár Maxim
kifejezetten az Infopost.media számára
Fénykép: Mykhailo Lemak
* Az anyag a Re:Open Ukraine projekt részeként készült, mely a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány támogatásával valósul meg. Az anyag a szerzők álláspontját képviseli, és nem feltétlenül az International Renaissance Foundation álláspontját tükrözi.
Această publicație este disponibilă și în limba română: 
