“Gyerekek a magyar nyelvű falvakból utaznak be hozzánk, hogy ukrán nyelvet tanuljanak”. A Kárpátaljai (nem) átlagos iskola története
10 március, 2024
Kiderült, hogy akár a fizikát is sikeresen lehet egyszerre két nyelven oktatni, ukránul és magyarul. Ezt megerősíti egy Szöllősi tanár oktatási tapasztalata, aki saját iskolájában merte kipróbálni a kétnyelvű oktatást.
Az Infopost szerkesztősége újabb cikket közöl a többnemzetiségű környezet oktatási folyamatának sajátosságairól. Egyszerűen fogalmazva, egy példa arra, hogy mi legyen az alapja egy ésszerű kompromisszumnak Ukrajna és Magyarország között a magyar nemzeti közösség oktatási és egyéb jogairól szóló vitában. Különösen Ukrajna EU-csatlakozásával és az oktatási jogszabályok legújabb innovációinak Kijev általi végrehajtásával összefüggésben.
A Szöllősi Nataliya Hodván 12 éves oktatói tapasztalattal és munkatapasztalattal rendelkezik magyar és ukrán oktatási intézményekben egyaránt. Kétnyelvű, magyar-ukrán családból származik. 6 éven át, 2021-ig a Szöllősi középiskola I-III 3. osztályában dolgozott, és nem csak fizikatanárként, hanem igazgatóhelyettesként is.
Homoki Gabriellával, aki másik, azonos témájú anyagunk szereplője volt, a kétnyelvű oktatás alapelvet igyekeztek megvalósítani a magyar tannyelvű iskolában. Természetesen nem volt könnyű, de nekik és a kollégáiknak sikerült sikerrel járniuk.
Tapasztalatuk egyben példa és precedens, amelyet sajnos még mindig figyelmen kívül hagynak az ukrajnai magyar kisebbség oktatási jogairól folyó ukrán-magyar vitában. Ezért ez az anyag különös figyelmet érdemel.
– Natália, hol értesült a kétnyelvű oktatásról és mikor kezdte el bevezetni az óráiban?
– Magáról a kétnyelvű oktatási módszerről 2018-ban hallottam először. A továbbiakban, mint kiderült, már jóval azelőtt intuitív módon használtam a kétnyelvűség elemeit. Ennek az volt az oka, hogy annak az iskolának, ahol dolgoztam, nem minden diákja volt magyar anyanyelvű. Ezzel szemben az ukrán nyelv sem volt mindenki számára honos.
– Szóval a diákjaid nem lepődtek meg, amikor elkezdted szisztematikusan használni a kétnyelvű módszertant?
– Nem. Iskolánkban már a két tannyelvű oktatás megvalósítása előtt ukrán nyelven gyakoroltam az előadások bemutatását a fizikaórákon, illetve magyarul kommentáltam a diákat, vagy fordítva. A fizika tanulmányozása a 7. osztályban kezdődik, így eleinte, körülbelül fél évig alkalmazkodtak a diákok az én tanítási módszeremhez, majd a későbbiekben megszokták.
– Azt mondod, hogy az órákon olykor magyar nyelvű diákat vetítettek, és ukránul kommentáltak. Nem értem, miért történt ez, mert a Szőllősi 3. számú iskola egy olyan oktatási intézmény, ahol, úgy tűnik, minden diáknak értenie kellett magyarul.
– Más dolog megérteni egy nyelvet és beszélni, más pedig a fizikai folyamatokat megérteni, egy adott nyelven elmélyülni egy témában. Példaként a saját tapasztalataimat tudom felhozni. Soha nem volt gondom az ukrán nyelvvel, mert édesanyám ukrán, gyerekkorom óta kétnyelvű vagyok. Ebben a nagyon magyar nyelvű iskolában végeztem, ahol egészen a közelmúltig dolgoztam. De, amikor beléptem az Ungvári Nemzeti Egyetemre, nagyon nehéz volt fizikát és néhány más szaktárgyat ukránul tanulnom. Sokszor nem értettem, miről beszél a tanár, mert számomra ismeretlen ukrán terminológiát használt.
Valamint érteni kell a pszichológiai tényezőt is: ha a nyelv nem anyanyelve az embernek akkor a magyarázat nagyon szubjektíven érthető.
Képzeld el: jól tudsz például szlovákul, de nem az anyanyelved, ukránul gondolkodod, és ha valamilyen összetett fizikai jelenséget szlovákul magyaráznak el, akkor ezt a magyarázatot másképp fogod majd fel, mint az anyanyelveden, vagyis ukránul.
Persze kicsit helytelen összehasonlítani a szlovák és a magyar nyelvet, hiszen más-más nyelvcsoportba tartoznak, de a lényeg szerintem egyértelmű.
Éppen ezért már a két nyelvű oktatás bevezetése előtt intézményünkben gyakran váltottam másik nyelvre, amikor a tanulóknak további kérdéseik merültek fel.
– Csak hát a Szöllősi 3. számú iskolát mindig is olyan intézményként képzeltem el, ahol mindenki folyékonyan beszél magyarul.
– Egyes osztályokban vannak olyan tanulók, akik jól beszélik a magyar nyelvet, de mégis ukránul gondolkodnak. Általában többnemzetiségű családból származó gyerekekről van szó. Természetesen nem hagyhattam figyelmen kívül a gyerekek kérdéseit, amikor kérték, hogy magyarázzam meg azokat a kérdéseket, amiket nem értettek. Hasonló a helyzet iskolánk általános tagozatán is. Az első osztályba gyakran olyan gyerekek jönnek, akik nem értenek magyarul. Számomra úgy tűnik, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az ilyen hallgatók.
– Úgy tudom, hogy a szülők gyakran éppen azért küldik gyermekeiket a Szőllősi 3. számú iskolába, hogy fejlesszék a magyar nyelvtudásukat. Általában így készítik fel a külföldi tanulásra, életre,
– Tény, hogy egyes szülőknek pontosan ez a motivációja. De nem mindig értik a különbséget egy nyelvtanulás és egy adott tárgy azon a nyelven való tanulása között. Hagyományosan fogalmazva, ha olyan környezetet teremtünk az ilyen tanulók számára, ahol minden tantárgyat magyarul tanítanak, akkor nyilvánvaló, hogy 11-12 év alatt megtanulják ezt a nyelvet. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezen a nyelven fognak tantárgyakat tanulni.
– Valószínűleg az lenne az optimális megoldás, ha a Szöllősi 3. számú iskolában minden tanár kéttannyelvű lenne.
– Városunkban nehéz olyan tanárt találni, aki jól tud magyarul, és abban el tudja magyarázni a tantárgyát. Ez különösen a tanári szakma alacsony presztízsének az államban a következménye. Még nehezebb olyan tanárt találni, aki két nyelven el tudja magyarázni a tárgyat. Csak azért tudok fizikát tanítani kétnyelvűen, mert az egyetemen ukránul tanultam. Szóba kerül az ukrán tannyelvű iskolákban szerzett munkatapasztalataim is. Azok a tanárok, akik ma a kisebbségi iskolákban tanítanak, általában csak egy nyelven tudják tökéletesen a tantárgyukat. Legalábbis Kárpátalján pontosan ilyen a helyzet.
– Úgy gondolom, hogy itt nagy jelentősége van annak, hol szerezte a tanár felsőfokú végzettségét.
-Az én helyzetemben maga az egyetem játszott kulcsszerepet. Az első két tanfolyamon nagyon nehéz volt megtanulnom ukránul.
– Natália, úgy tudom, te 2018-ban más kollégákkal együtt részt vettél a „Többnyelvűség kialakulása gyermekekben és diákokban: progresszív európai elképzelések ukrán kontextusban” című projektben, melynek keretében kétnyelvű képzésben részesült. Meséld el, milyen hatással volt ez a projekt a te munkádra?
– A kétnyelvű módszert úgy tekintettük, mint lehetőség arra, hogy megkönnyítsük a tanulók alkalmazkodását, Ukrajna „Az átfogó általános középfokú oktatásról szóló törvénye” új követelményeihez.
A szerkesztő megjegyzése: Ezt a beszélgetést még azelőtt készítettük, mielőtt Ukrajna elfogadta volna a nemzeti kisebbségek jogairól, különösen az EU hivatalos nyelvein folyó oktatásról szóló jogszabály következő módosításait. A legutóbbi, 2023 decemberében elfogadott változtatások szerint a magyar nemzeti kisebbség képviselői a 4. osztály után is minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak, a 4. osztály kivételével, nevezetesen az ukrán nyelvet, az ukrán irodalmat, Ukrajna történelme és Ukrajna védelme. Korábban olyan modellt javasoltak az uniós nyelveken való oktatásra, hogy az 5. osztályos a tananyag 20%-át ukránul kell tanítani, a 9. osztály évente 40%-ra emelve, az utolsó osztályokban pedig ez az arány, az államnyelven eltöltött idő 60%-a legyen.
Számunkra fontos volt, hogy a tanár a tantárgy tanítása során két nyelvet is tudjon kombinálni. El akartuk kerülni azt a felosztást, hogy egyes tárgyakat teljesen magyarul, másokat ukránul oktatnak.
A képzés során széles körben megismerhettük a külföldi partnerek tapasztalatait. Nagyon érdekes előadóink voltak Ausztriából (Tirol régióból), Kirgizisztánból és más országokból.
Nagyon érdekes volt azoknak a kollégáknak a tapasztalatait tanulmányozni, akik olyan iskolákban dolgoznak, ahol három vagy akár több nemzetiség képviselői is lehetnek egy osztályban.
– Láttak-e diákjaid a különbséget a képzési módszerekben a képzés elvégzése után?
– Igen, mert megjelent egy bizonyos rendszer. A képzés előtt intuitív módon alkalmaztam a kétnyelvű megközelítést, vagy amikor a hallgatók feltesznek néhány tisztázó kérdést.
2019 szeptembere óta minden fizikaórán elkezdtem bevezetni a kétnyelvűséget a 8. és a 9. osztályban. A képzés során rengeteg módszertani ajánlást, tanácsot kaptunk. De úgy gondolom, hogy a kétnyelvű oktatás magas szintre emeléséhez az Oktatási Minisztériumnak átfogó módszertani támogatást kellene kidolgoznia minden tantárgyhoz. Valami olyasmi, mint az Új Ukrán Iskola ajánlásai. Mert például a fizikát két nyelven tanítani nagyon különbözik a biológia tanításától.
Jelenleg a kétnyelvű módszer elsősorban a pedagógus kreatív szemléletére épül, és még nem egységes. Nagyon hiányzik az egyes tantárgyak különböző típusú órák alapos módszertani kidolgozása.
– Észrevett valami változást a tanulók tanulmányi eredményeiben a kétnyelvűségi módszer bevezetése után?
– Nem mondanám. Ez a megközelítés a tanulók beszédkészségének fejlesztését célozza. Nem nyelvtudást, hanem fizikatudást teszteltem.
– És hogyan fogadták a szülők az, hogy a tanórákat kétnyelven vezeted le?
– Eleinte attól tartottak, hogy a vezetőség ukrán nyelvűvé teszi az iskolát. De miután tartottunk egy szülői értekezletet és mindent elmagyaráztunk, az aggodalom megszűnt. Sikerült eljuttatnunk a szülőkhöz a kétnyelvűség fő előnyét – a tanulók versenyképességének növelését az iskola befejezése után.
Makszim Molnár, kifejezetten az Infopost.media számára
Fotó Natália Hodván archívumából
This article is also available in English: Natalia Hodvan on bilingual education: Initially, parents were afraid that we were turning a Hungarian school into a Ukrainian one, but…
Ця публікація доступна також українською мовою: Наталія Годван про білінгвальну освіту: Батьки спершу боялися, що ми перетворюємо угорськомовну школу на українськомовну, але…
* Az anyag a Re:Open Ukraine projekt részeként készült, mely a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány támogatásával valósul meg. Az anyag a szerzők álláspontját képviseli, és nem feltétlenül az International Renaissance Foundation álláspontját tükrözi.
