fbpx
20 február, 2024

Natália Hodván a kétnyelvű oktatásról: A szülők eleinte attól tartottak, hogy egy magyar iskolából ukránt csinálunk, de…

Natália Hodván a kétnyelvű oktatásról: A szülők eleinte attól tartottak, hogy egy magyar iskolából ukránt csinálunk, de…

Kiderült, hogy akár a fizikát is sikeresen lehet egyszerre két nyelven oktatni, ukránul és magyarul. Ezt megerősíti egy Szöllősi tanár oktatási tapasztalata, aki saját iskolájában merte kipróbálni a kétnyelvű oktatást.

Az Infopost szerkesztősége újabb cikket közöl a többnemzetiségű környezet oktatási folyamatának sajátosságairól. Egyszerűen fogalmazva, egy példa arra, hogy mi legyen az alapja egy ésszerű kompromisszumnak Ukrajna és Magyarország között a magyar nemzeti közösség oktatási és egyéb jogairól szóló vitában. Különösen Ukrajna EU-csatlakozásával és az oktatási jogszabályok legújabb innovációinak Kijev általi végrehajtásával összefüggésben.

A Szöllősi Nataliya Hodván 12 éves oktatói tapasztalattal és munkatapasztalattal rendelkezik magyar és ukrán oktatási intézményekben egyaránt. Kétnyelvű, magyar-ukrán családból származik. 6 éven át, 2021-ig a Szöllősi középiskola I-III 3. osztályában dolgozott, és nem csak fizikatanárként, hanem igazgatóhelyettesként is.

Homoki Gabriellával, aki másik, azonos témájú anyagunk szereplője volt, a kétnyelvű oktatás alapelvet igyekeztek megvalósítani a magyar tannyelvű iskolában. Természetesen nem volt könnyű, de nekik és a kollégáiknak sikerült sikerrel járniuk.

Photo 2021 07 28 16 35 37 (2)

Tapasztalatuk egyben példa és precedens, amelyet sajnos még mindig figyelmen kívül hagynak az ukrajnai magyar kisebbség oktatási jogairól folyó ukrán-magyar vitában. Ezért ez az anyag különös figyelmet érdemel.

 

Olvasható:
Hogyan lett egy magyar nemzetiségű nőből ukrán filológus, és hogyan vezette be a kétnyelvű oktatást egy magyar iskolában. Interjú Homoki Gabriellával

 

– Natália, hol értesült a kétnyelvű oktatásról és mikor kezdte el bevezetni az óráiban?

– Magáról a kétnyelvű oktatási módszerről 2018-ban hallottam először. A továbbiakban, mint kiderült, már jóval azelőtt intuitív módon használtam a kétnyelvűség elemeit. Ennek az volt az oka, hogy annak az iskolának, ahol dolgoztam, nem minden diákja volt magyar anyanyelvű. Ezzel szemben az ukrán nyelv sem volt mindenki számára honos.

– Szóval a diákjaid nem lepődtek meg, amikor elkezdted szisztematikusan használni a kétnyelvű módszertant?

– Nem. Iskolánkban már a két tannyelvű oktatás megvalósítása előtt ukrán nyelven gyakoroltam az előadások bemutatását a fizikaórákon, illetve magyarul kommentáltam a diákat, vagy fordítva. A fizika tanulmányozása a 7. osztályban kezdődik, így eleinte, körülbelül fél évig alkalmazkodtak a diákok az én tanítási módszeremhez, majd a későbbiekben megszokták.

Photo 2021 07 28 16 30 41

– Azt mondod, hogy az órákon olykor magyar nyelvű diákat vetítettek, és ukránul kommentáltak. Nem értem, miért történt ez, mert a Szőllősi 3. számú iskola egy olyan oktatási intézmény, ahol, úgy tűnik, minden diáknak értenie kellett magyarul.

– Más dolog megérteni egy nyelvet és beszélni, más pedig a fizikai folyamatokat megérteni, egy adott nyelven elmélyülni egy témában. Példaként a saját tapasztalataimat tudom felhozni. Soha nem volt gondom az ukrán nyelvvel, mert édesanyám ukrán, gyerekkorom óta kétnyelvű vagyok. Ebben a nagyon magyar nyelvű iskolában végeztem, ahol egészen a közelmúltig dolgoztam. De, amikor beléptem az Ungvári Nemzeti Egyetemre, nagyon nehéz volt fizikát és néhány más szaktárgyat ukránul tanulnom. Sokszor nem értettem, miről beszél a tanár, mert számomra ismeretlen ukrán terminológiát használt.

Valamint érteni kell a pszichológiai tényezőt is: ha a nyelv nem anyanyelve az embernek akkor a magyarázat nagyon szubjektíven érthető.

Képzeld el: jól tudsz például szlovákul, de nem az anyanyelved, ukránul gondolkodod, és ha valamilyen összetett fizikai jelenséget szlovákul magyaráznak el, akkor ezt a magyarázatot másképp fogod majd fel, mint az anyanyelveden, vagyis ukránul.

Persze kicsit helytelen összehasonlítani a szlovák és a magyar nyelvet, hiszen más-más nyelvcsoportba tartoznak, de a lényeg szerintem egyértelmű.

Éppen ezért már a két nyelvű oktatás bevezetése előtt intézményünkben gyakran váltottam másik nyelvre, amikor a tanulóknak további kérdéseik merültek fel.

Photo 2021 07 28 16 35 37

– Csak hát a Szöllősi 3. számú iskolát mindig is olyan intézményként képzeltem el, ahol mindenki folyékonyan beszél magyarul.

– Egyes osztályokban vannak olyan tanulók, akik jól beszélik a magyar nyelvet, de mégis ukránul gondolkodnak. Általában többnemzetiségű családból származó gyerekekről van szó. Természetesen nem hagyhattam figyelmen kívül a gyerekek kérdéseit, amikor kérték, hogy magyarázzam meg azokat a kérdéseket, amiket nem értettek. Hasonló a helyzet iskolánk általános tagozatán is. Az első osztályba gyakran olyan gyerekek jönnek, akik nem értenek magyarul. Számomra úgy tűnik, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az ilyen hallgatók.

– Úgy tudom, hogy a szülők gyakran éppen azért küldik gyermekeiket a Szőllősi 3. számú iskolába, hogy fejlesszék a magyar nyelvtudásukat. Általában így készítik fel a külföldi tanulásra, életre,

–  Tény, hogy egyes szülőknek pontosan ez a motivációja. De nem mindig értik a különbséget egy nyelvtanulás és egy adott tárgy azon a nyelven való tanulása között. Hagyományosan fogalmazva, ha olyan környezetet teremtünk az ilyen tanulók számára, ahol minden tantárgyat magyarul tanítanak, akkor nyilvánvaló, hogy 11-12 év alatt megtanulják ezt a nyelvet. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezen a nyelven fognak tantárgyakat tanulni.

– Valószínűleg az lenne az optimális megoldás, ha a Szöllősi 3. számú iskolában minden tanár kéttannyelvű lenne.

– Városunkban nehéz olyan tanárt találni, aki jól tud magyarul, és abban el tudja magyarázni a tantárgyát. Ez különösen a tanári szakma alacsony presztízsének az államban a következménye. Még nehezebb olyan tanárt találni, aki két nyelven el tudja magyarázni a tárgyat. Csak azért tudok fizikát tanítani kétnyelvűen, mert az egyetemen ukránul tanultam. Szóba kerül az ukrán tannyelvű iskolákban szerzett munkatapasztalataim is. Azok a tanárok, akik ma a kisebbségi iskolákban tanítanak, általában csak egy nyelven tudják tökéletesen a tantárgyukat. Legalábbis Kárpátalján pontosan ilyen a helyzet.

– Úgy gondolom, hogy itt nagy jelentősége van annak, hol szerezte a tanár felsőfokú végzettségét.

-Az én helyzetemben maga az egyetem játszott kulcsszerepet. Az első két tanfolyamon nagyon nehéz volt megtanulnom ukránul.

– Natália, úgy tudom, te 2018-ban más kollégákkal együtt részt vettél a „Többnyelvűség kialakulása gyermekekben és diákokban: progresszív európai elképzelések ukrán kontextusban” című projektben, melynek keretében kétnyelvű képzésben részesült. Meséld el, milyen hatással volt ez a projekt a te munkádra?

– A kétnyelvű módszert úgy tekintettük, mint lehetőség arra, hogy megkönnyítsük a tanulók alkalmazkodását, Ukrajna „Az átfogó általános középfokú oktatásról szóló törvénye” új követelményeihez.

 


A szerkesztő megjegyzése: Ezt a beszélgetést még azelőtt készítettük, mielőtt Ukrajna elfogadta volna a nemzeti kisebbségek jogairól, különösen az EU hivatalos nyelvein folyó oktatásról szóló jogszabály következő módosításait. A legutóbbi, 2023 decemberében elfogadott változtatások szerint a magyar nemzeti kisebbség képviselői a 4. osztály után is minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak, a 4. osztály kivételével, nevezetesen az ukrán nyelvet, az ukrán irodalmat, Ukrajna történelme és Ukrajna védelme. Korábban olyan modellt javasoltak az uniós nyelveken való oktatásra, hogy az 5. osztályos a tananyag 20%-át ukránul kell tanítani, a 9. osztály évente 40%-ra emelve, az utolsó osztályokban pedig ez az arány, az államnyelven eltöltött idő 60%-a legyen.


 

Számunkra fontos volt, hogy a tanár a tantárgy tanítása során két nyelvet is tudjon kombinálni. El akartuk kerülni azt a felosztást, hogy egyes tárgyakat teljesen magyarul, másokat ukránul oktatnak.

Photo 2021 07 28 16 30 40

A képzés során széles körben megismerhettük a külföldi partnerek tapasztalatait. Nagyon érdekes előadóink voltak Ausztriából (Tirol régióból), Kirgizisztánból és más országokból.

Nagyon érdekes volt azoknak a kollégáknak a tapasztalatait tanulmányozni, akik olyan iskolákban dolgoznak, ahol három vagy akár több nemzetiség képviselői is lehetnek egy osztályban.

– Láttak-e diákjaid a különbséget a képzési módszerekben a képzés elvégzése után?

– Igen, mert megjelent egy bizonyos rendszer. A képzés előtt intuitív módon alkalmaztam a kétnyelvű megközelítést, vagy amikor a hallgatók feltesznek néhány tisztázó kérdést.

2019 szeptembere óta minden fizikaórán elkezdtem bevezetni a kétnyelvűséget a 8. és a 9. osztályban. A képzés során rengeteg módszertani ajánlást, tanácsot kaptunk. De úgy gondolom, hogy a kétnyelvű oktatás magas szintre emeléséhez az Oktatási Minisztériumnak átfogó módszertani támogatást kellene kidolgoznia minden tantárgyhoz. Valami olyasmi, mint az Új Ukrán Iskola ajánlásai. Mert például a fizikát két nyelven tanítani nagyon különbözik a biológia tanításától.

Jelenleg a kétnyelvű módszer elsősorban a pedagógus kreatív szemléletére épül, és még nem egységes. Nagyon hiányzik az egyes tantárgyak különböző típusú órák alapos módszertani kidolgozása.

– Észrevett valami változást a tanulók tanulmányi eredményeiben a kétnyelvűségi módszer bevezetése után?

– Nem mondanám. Ez a megközelítés a tanulók beszédkészségének fejlesztését célozza. Nem nyelvtudást, hanem fizikatudást teszteltem.

– És hogyan fogadták a szülők az, hogy a tanórákat kétnyelven vezeted le?

– Eleinte attól tartottak, hogy a vezetőség ukrán nyelvűvé teszi az iskolát. De miután tartottunk egy szülői értekezletet és mindent elmagyaráztunk, az aggodalom megszűnt. Sikerült eljuttatnunk a szülőkhöz a kétnyelvűség fő előnyét – a tanulók versenyképességének növelését az iskola befejezése után.

 

Makszim Molnár, kifejezetten az Infopost.media számára

Fotó Natália Hodván archívumából

 

This article is also available in English: Natalia Hodvan on bilingual education: Initially, parents were afraid that we were turning a Hungarian school into a Ukrainian one, but…

Ця публікація доступна також українською мовою: Наталія Годван про білінгвальну освіту: Батьки спершу боялися, що ми перетворюємо угорськомовну школу на українськомовну, але…

 

* Az anyag a Re:Open Ukraine projekt részeként készült, mely a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány támogatásával valósul meg. Az anyag a szerzők álláspontját képviseli, és nem feltétlenül az International Renaissance Foundation álláspontját tükrözi.

Group 141

Hozzászólások