Elemzések 16 augusztus 00:27

Nem csak csempészet: Miért kellene Kárpátaljának Ukrajna új befektetési központjává válnia?

Kárpátalja megye egyediségét gyakran eltúlozzák, viszont az kétségbevonhatatlan, ráadásul mindenben. Például, míg egy kárpátaljai csempészcsoport több csomag cigarettát visz át Romániába, Magyarországra vagy Szlovákiába, a kárpátaljai gyárakban Skoda autókat és Nespresso kávéfőzőket szerelnek össze, jégkorongbotokat gyártanak az NHL játékosai számára, továbbá itt készül az EU piacára exportált sílécek és snowboardok közel fele. Design bútorokat gyártanak a Starbucks kávézók részére és szénszálalkatrészeket a BMW, Audi, Porsche és Mercedes autókhoz. Ezekben a gyárakban gyakran robotok segítik az emberek munkáját.

Ennek az általunk fentebb leírt, kissé groteszk képnek az egyetlen igazságtalansága az, hogy míg a kárpátaljai csempészek híre a térség egyfajta “negatív márkájává” vált, addig a régió csúcstechnológiájú gyártási folyamatairól sokkal kevesebben hallottak. Ennek a részleteit pedig csak néhányan ismerik.

Éppen ezért Ukrajnának közvetlenül az EU határai alatt található legnyugatibb régiójáról gyakran egy rendkívül torz kép alakul ki a befektetési és üzleti lehetőségeket illetően.

“Fekete lyuk Európa közepén” – így jellemezte Szlovákiát 1997-ben Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Sajnos ma ez a leírás teljes mértékben ráillik Ukrajnára, különösen Kárpátaljára, ahol Európa tényleges földrajzi központja található.

6 évvel a fenti nyilatkozat után azonban Szlovákia a Világbank Doing Business rangsorában a reformálódó országok listájának a vezető helyezettje lett, a következő években pedig ezt a kis országot már nem “fekete lyukként”, hanem a “Tátra tigriseként”, “európai Detroitként” vagy a Duna csodájaként emlegették.

Más szavakkal, gyakran a “csempészek” jelzőt csak néhány év választja el az “új befektetési csodától”. 

A jelenlegi helyzet ellenére Kárpátaljának minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy segítsen Ukrajnának megismételni Szlovákia sorsát, egyfajta befektetési hídfővé válva. Lássuk, miért.

Befektetési csoda, melyről kevesen tudnak

“Engedjenek meg csak néhány számot. 2001 és 2004 között 19 000 munkahely jött létre Kárpátalja megyében, 8 modern zöldmezős vállalkozás épült, több mint 30 korszerűsítésére került sor, 200 millió dollár közvetlen beruházás került bevonásra, a megye külkereskedelmi forgalma pedig 2002-ben 342 millió USA dollárról 2005-ben 1,3 milliárd USA dollárra nőtt”, – mondja Volodimir Panov, aki 2001-2004 között a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal profilosztálya élén a befektetésbevonásért felelt.

Not Just Smuggling (2)

Bár elmondása szerint akkoriban nem minden rajta vagy a helyi hatóságokon múlott, hanem a központi hatalmi szerven, mely 1998-2001 között több törvényt is elfogadott, amelyek értelmében Ukrajnában 11 különleges gazdasági övezet és 9 kiemelt fejlesztési terület került létrehozásra sajátos beruházási rendszerrel, többek között a “Kárpátalja” különleges gazdasági övezet.

“A mi régiónknak nem voltak semmilyen előnyei vagy preferenciái, amelyeknek köszönhetően bevonhattuk volna a befektetőket. Minden különleges gazdasági övezetre meghatározták a szabványt, például vámterület a vállalkozás területén, adókedvezmények stb. Kárpátalja csak az akkori jogszabályi keret és a befektetési környezet nyújtotta lehetőségeket használta ki”.

Volodimir Panov azt állítja, hogy ez még nem a “befektetési csoda” volt, hanem annak az előkészítése, és akkor az meg is történt volna, ha 2005-ben az állam gyakorlatilag nem szünteti meg a befektetők számára biztosított összes korábbi kedvezményt és nem mond le a befektetőknek nyújtott garanciákról.

Panov szerint azt, hogy saját létesítményeket nyissanak Ukrajnában és különösen Kárpátalján, komolyan fontolgatták olyan világóriások, mint az IKEA, a VW, a Greisinger, a Toyota, a Philips, a Sumitomo, a Bosch, a Braun, a Siemens: “Becsléseim szerint körülbelül 1,5 milliárd USA dollár közvetlen külföldi befektetés elvesztéséről van szó”.

Ennek ellenére a külföldi befektetések továbbra is sikeresen működnek Kárpátalja megyében, sőt a termelést is bővítik.

Élet kedvezmények nélkül

Így 2018-2019 folyamán a Jabil és a Flex vállalatok, amelyek az elektronikagyártás terén a világelsők közé tartoznak, gyakorlatilag megduplázták kapacitásukat a kárpátaljai üzemeikben: a Flex egy új üzemet indított be 1000 munkahellyel azzal a tervvel, hogy a teljes termelési kapacitást a közeljövőben megduplázza a jelenleg Munkácson található 24 ezer négyzetméternyi üzemről 55 000 négyzetméternyi üzemre, a Jabil pedig 20,7 ezer négyzetméterrel növelte a termelést és 3 ezerről 5 ezerre növelte a munkahelyek számát, 16 millió dollárt fektetve az új kapacitásokba.

A Magyarország határának közvetlen közelében fekvő Tiszasalamon faluban található Eurocar-üzem jelenleg az ukrán autóipar fő központja: itt gyártják a legtöbb autót, és 2019-ben Ukrajnában szinte ez volt az egyetlen üzem, amely folyamatosan gyártott autókat.

A Flex üzeme
A Flex üzeme

Egyébként az üzem 2001. decemberi beindítása óta az Eurocar gyakorlatilag az összes Skoda-típust gyártja: Roomster, Rapid, Fabia, Octavia, Superb, Kodiaq, Karoq, valamint némely Seat-típusokat: Leon, Toledo Altea, de gyárt VW-t és Audit is.

A járvány ellenére a munkácsi Fischer üzem korszerűsíti és bővíti a termelést, ahol évente mintegy egymillió sílécet állítanak elő, ezzel kielégítve az EU sílécigényének majdnem felét.

E mutató szerint Ukrajna legalább az elmúlt 3 évben vezet, még Kínát is megelőzve. Mindezt a Fischer Ukraine munkácsi gyárának köszönhetően.

Not Just Smuggling (6)

A Fischer egy precedensértékű példa, amelyet egyrészt nehéz megismételni, másrészt bizonyítja, hogy Kárpátalja az összes ukrajnai törvényhozási vagy egyéb turbulencia ellenére Ukrajna befektetési kapuja lehet.

Az ukrán-osztrák vállalkozást egy szovjet sígyár bázisán hozták létre: a 80-as évek közepétől a munkácsi sígyár megvásárolta az 1924-ben alapított osztrák Fischer cég sígyártási technológiáját, 1995 óta pedig egy közös vállalkozás működik Kárpátalján, amely ma a világ vezető sílécgyárának kulcsfontosságú termelőkapacitása, amelynek székhelye az ausztriai Ried városban van – mondja Vaszil Rjabics, a vállalat vezetője.

5 tény a munkácsi Fischer sígyárról:

  1. A vállalat évente körülbelül egymillió sílécet és jégkorongbotot gyárt, azaz átlagosan körülbelül 4000 pár sílécet és ugyanannyi botot naponta.
  2. A gyár összesen mintegy 150 síléc-típust gyárt, amelyek közül körülbelül 120 típus sífutó.
  3. A gyár termékeit az ausztriai logisztikai központon keresztül közel 50 országba exportálják, köztük Japánba, Kanadába és az Egyesült Államokba.
  4. A Fischer jégkorongbotokat főleg az Egyesült Államokba és Kanadába exportálják, melyeket az NHL csapatok többsége használ.
  5. A legutóbbi téli olimpián az egyetlen ukrán aranyérmet Olekszandr Abramenko freestyler szerezte meg a Tisza márkájú sílécével, amelyet Munkácson gyártanak.

Áttörés új körülmények között

Tavaly novemberben a Re:Open Zakarpattia fórum részeként külön panelbeszélgetés volt arról, hogyan lehetne megismételni a 2000-es évek eleji kárpátaljai befektetési csodát, vagy hogyan lehetne újat létrehozni.

Összefoglalva a beszélgetés résztvevőinek gondolatait, sajnos Kárpátalja és Ukrajna ma elvesztette az olcsó energia és olcsó munkaerő adta előnyöket, amelyek a 2000-es évek elején megvoltak, miközben a korrupció és a megreformálatlan igazságszolgáltatás miatt védtelen magántulajdonjogokból fakadó kockázatok továbbra is fennállnak.

Ismét napirenden van a befektetők számára biztosított kedvezmények visszaállításának kérdése (azaz vannak javaslatok a szabad gazdasági övezet státuszának visszaállítására Kárpátalja megyében, mint kísérleti projekt, amely Ukrajna más régióiban is megvalósítható).

Alternatív ötletként felmerül az, hogy az állam ugyanazokat a kedvezményeket biztosítsa a befektetők számára, de nem a régiókon belül, hanem az ipari parkok fejlesztésének keretében.

Ukrajna nyugati szomszédjai, mint például Szlovákia és Magyarország, szintén a nagybefektetők számára nyújtott közvetlen állami támogatás vagy infrastrukturális támogatás útját követték a termelés bővítése és a munkahelyek növelése érdekében.

Ismert tény, hogy Magyarország 22 milliárd forintot, azaz 61 millió eurót fordított 2009-ben az első Mercedes gyár megépítésére Kecskeméten, ahol egyébként sok kárpátaljai dolgozik, és további 13 milliárd forintot, ami 36 millió eurónak felel meg, a második üzem megépítésére. Vagy például a BMW 12,4 milliárd forint (34,4 millió eurónak megfelelő) közvetlen állami támogatást kap az Ukrajna közelében található Debrecenben jelenleg épülő üzem javára. Ehhez jönnek még a debreceni infrastruktúra, a vasút és az autópályák fejlesztése területén megvalósuló állami beruházások.

Nyilvánvaló, hogy az ilyen közvetlen támogatások Ukrajna számára jelenleg még elméletben sem elérhetőek. Az infrastruktúra fejlesztése a régiókban azonban jelentősen növelheti az előnyök vonzerejét a befektetők számára.

Kárpátalja esetében ennek multiplikátor hatása lehet, mert egyrészt ennek a régiónak példátlanul kedvező fekvése van Ukrajna számára, másrészt jó alappal rendelkezik a logisztika fejlesztéséhez.

Not Just Smuggling (5)

Kárpátalja megye 4 EU-tagállammal határos, ezek közül hárommal van teherszállításokat is lehetővé tevő határátkelőhelye. Ugyanakkor a régióban legalább 10 éve nem nyílt új határátkelőhely, annak ellenére, hogy 18 új határátkelőhely megépítése is napirenden van. Jó lenne az elkövetkező években legalább a 4 legígéretesebbet megnyitni és korszerűsíteni a meglévőket: a Tisza és Luzsanka a magyar határon, Ungvár a szlovák határon és Gyakovo a román határon, a teherszállítási kapacitás növelése céljából.

Ráadásul, ha mindkét irányban gyorsvonatjáratokat indítanak Lviv, Kijev, valamint Debrecen, Budapest, Kassa és Pozsony irányába, valamint “felélesztik” az ungvári repülőteret és építenek egy újat, akkor természetesen az eredmények sem fognak váratni magukra.

Ezen kívül Miklós Iván az általa megvalósított szlovák befektetési csoda tapasztalataiból azt tanácsolja, hogy a világgal és a potenciális befektetőkkel való kommunikáció rendkívül fontos.

Más szavakkal, ma nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy Kárpátalja nem a csempészet és csempészek, klánok és bűncselekmények vidéke, hanem egy egyedülálló multikulturális régió Európa közepén, amely képes létrehozni Ukrajna új sikertörténetét.

 

Dmitro Tuzsanszkij, a Középeurópai Stratégiai Intézet igazgatója

 InfoPost.Media

Hozzászólások