7 projekt Beregszász számára, melyek arra ösztönöznék a magyar közösséget, hogy higgyen Ukrajnában

Beregszász Ukrajna határmenti városa, amely a kárpátaljai magyar közösség nem hivatalos központja.

Noha a tömeges kivándorlás miatt a magyarok itt már inkább kisebbséget, mintsem többséget alkotnak.

Hogyan veszíti el Ukrajna a magyar közösségét

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város lakosságának több mint 48%-a magyar volt, 39%-a pedig ukrán.

És bár azóta nem volt hivatalos népszámlálás, néhány évvel ezelőtt magyar tudósok megpróbálták kiszámítani, hány magyar maradt Kárpátalján.

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének részvételével megvalósított Summa-2017 projekt adatai szerint a kárpátaljai magyarok száma az elmúlt 15-20 évben mintegy 30 ezerrel csökkent. Azaz, ha a 2001-es népszámlálás szerint Ukrajna legnyugatibb régiójában csaknem 152 ezer magyar élt, akkor most körülbelül 120-125 ezerről lehet szó. Egyébként pontosan ez a szám szerepel a Summa-2017 tanulmányában.

A kutatók vizsgálati eredményei szerint a kárpátaljai magyar közösség létszáma elsősorban a kivándorlás miatt csökkent. Sok magyar, többnyire fiatal, elhagyta a megyét: külföldre utazott. Ráadásul a magyar anyanyelvű lakosság számának legnagyobb, 26-33%-os csökkenése Ungváron és Beregszászon történt. 

Ma Beregszász egy egyesült közösség központja is, amely a városon kívül 17 falut is magában foglal, ahol a magyarok alkotnak többséget. 

A magyarok domináltak a „régi” Beregszászi járás nemzetiségi összetételében, amelyet tavaly egyesítettek a Nagyszőlősi járással (meghagyva Beregszásznak a közigazgatási központot), így a magyarok aránya a teljes lakosság körében 76%-ról 43%-ra csökkent.

A magyar fiatalok nem maradnak meg sem a kárpátaljai városokban, sem a falvakban. Mindenekelőtt a kilátások és a munka hiánya miatt. Még az egyetemet végzettek számára is kicsi a választás: vagy iskolában, óvodában dolgoznak (ha van ilyen egyáltalán a faluban), vagy a közszféra más intézményeiben, vagy gazdálkodnak. Sokkal egyszerűbb megoldás, hogy Európa bármely fejlett országában vállalnak munkát, ami a magyar állampolgárság birtokában nagyon egyszerű. 

A már említett Summa-2017 tanulmány szerint a kárpátaljai magyarok többnyire Magyarországra tesznek rövid időtartamú külföldi utazásokat, de ha 3 hónaposnál nagyobb időtartamról van szó, akkor elsősorban Csehország, Németország és Nagy-Britannia jön szóba.

Az Alapítvány a Demokratikus Kezdeményezésekért a Re:Open Zakarpattia Középeurópai Stratégiai Intézet kezdeményezésének keretében 2018-ban és 2020-ban Kárpátalján végzett legfrissebb kutatása szerint az elvándorlás nem csak a kárpátaljai magyarok körében hatalmas. Bár természetesen a régió nemzeti kisebbségeit érinti leginkább.  

Útlevél VS forint 

A vidék összes nemzeti kisebbsége közül talán a kárpátaljai magyarok számára a legegyszerűbb a külföldi munkavállalás, és ez elsősorban annak köszönhető, hogy 2011-ben Magyarországon hatályba lépett az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló új törvény.

A magyar hatóságok (Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár) által közzétett, a 2015 elején érvényes állapotokat tükröző legutóbbi hivatalos adatok szerint 94 000 ukrán állampolgár kapta meg a magyar állampolgárságot.

Azt tervezzük, hogy külön cikkben minden részletre kiterjedően elmondjuk, hogyan történt ez az elmúlt 10 évben, ugyanis a szomszédos Magyarország állampolgárságának megszerzése az átlagos kárpátaljai magyar számára meglehetősen egyszerű: csak igazolnia kell a felmenői gyökereit bármilyen levéltári dokumentummal, részt kell vennie egy szóbeli interjún, ezt követően pedig igényelheti a magyar útlevelet. 

Viszont itt felmerült egy paradoxon. Orbán Viktor csapata azzal a céllal kezdeményezte az állampolgársággal kapcsolatos jogszabálymódosításokat, hogy az 1920-as trianoni békeszerződés után a hazájukon kívülre került külhoni magyarok a magyar nemzet egyenjogú részeként érezhessék magukat, és politikailag egyesüljenek a magyar nemzettel. Ennek a nemzetegyesítésnek a része az is, hogy növeljék a külhoni magyarság támogatását, hogy a határon túli magyarok ne hagyják el szülőföldjüket, hanem éljenek, dolgozzanak és őrizzék meg kultúrájukat ott, ahol tették ezt őseik is 1000 évig. 

A helyzet azonban úgy alakult, hogy a magyar útlevél megszerzésének könnyűsége a kárpátaljai magyarok számára szinte az emigráció legfőbb ösztönzőjévé vált, és elsősorban nem Magyarországra.

A globális útlevélrangsor szerint a magyar útlevél az elmúlt években a világ 10 legerősebb útlevele között volt. Többek között a Passport Index rangsorában a magyar útlevél 2021-ben az 5. helyen áll Csehország, Málta, Lengyelország, Görögország és Norvégia útleveleivel együtt.

Nevezetesen a magyar útlevéllel vízummentesen lehet utazni az Egyesült Államokba, és a Brexit után is nyugodtan lehet dolgozni az Egyesült Királyságban. 

Takaróhúzogatás, mely mindenkinek árt 

A hivatalos Budapest a kárpátaljai magyar közösség anyagi támogatásának növelésén kívül jelenleg nem lát más eszközt a kivándorlás lelassítására. A „Схеми” projekt szerint Kárpátalja 2011 és 2020 között közel 36 milliárd forintot (több mint 3 milliárd hrivnyát vagy 115 millió eurót) kapott az Orbán Viktor vezette magyar kormánytól. Ezek azok a pénzösszegek, amelyeket a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül fektettek be az ukrán régióba, és ez csak az Ukrajnában működő magyar alapítványhálózatok egyike. 

Jelenleg gyakorlatilag nincs olyan szféra Kárpátalján, ahol a Magyarország által nyújtott segítség ne lenne érezhető. Iskolák, óvodák építése és felújítása, az oktatás, a kultúra, a sajtó, az egyházi közösségek, a kórházak támogatása. Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ támogatását a gazdák, a turizmussal foglalkozó vállalkozók stb. veszik igénybe. Például a nyilvános adatok szerint ez az alapítvány több projektet is finanszírozott, amelyek összértéke meghaladja az 1 milliárd hrivnyát.

Sajnos a kárpátaljai magyarok Magyarország általi támogatásának kérdését az utóbbi években jelentősen áthatotta a politika. Gyakran hallani, hogy úgy tűnik, Budapest bizonyos értelemben átveszi Ukrajna állami funkcióit Kárpátalján.

Ennek eredményeként gyakran lehet hallani olyan spekulációkat, hogy Kárpátalján utakat is építenek magyar forrásokból, vagy hogy a régiót jobban finanszírozzák Budapestről, mint Kijevből. Bár ez nyilvánvaló hazugság.

Kijev például csak tavaly több mint 5 milliárd hrivnyát különített el a régión belüli országutak javítására, ami közel 150 millió eurónak felel meg.

Fontos, hogy jelentős útfelújítást végeztek az úgynevezett Tisza-melléki magyar járásban, a magyarok által tömbben lakott, a magyar határhoz közeli településeken, ahol évtizedek óta nem javították az utakat.

Ha ehhez hozzáadjuk az éves állami támogatásokat az oktatás, az egészségügy, a szociális-gazdasági fejlesztés terén és az Állami Régiófejlesztési Alap forrásait, akkor minden olyan spekuláció, miszerint Ukrajna nem finanszírozza Kárpátalját, magától megszűnik.

Vagyis épp Ukrajna, s nem pedig Magyarország az, mely kritikusan ellátja minden területen Kárpátalja megyét, amely sajnos továbbra is több mint 70%-ban támogatott régió. Viszont a magyarországi támogatás szintén rendkívül fontos nemcsak a magyar közösség, hanem egész Kárpátalja számára. Ukrajna nem hanyagolhatja el ezt a támogatást és nem spekulálhat ezzel. 

Ukrajna és Magyarország többre képesek, ha együtt tevékenykednek 

Az ilyen spekulációk azonban már dezinformációs narratívákká változnak, amelyek különösen ijesztőnek tűnnek Oroszország kelet-ukrajnai agresszív tevékenységének hátterében. Ezt tetézi az ukrajnai nehéz szociális-gazdasági helyzet és a jelentős állami beruházások hiánya Kárpátalján, ahol a nemzeti közösségek tömbben élnek. Így természetesen létrejön a kétségbeesés, a kilátástalanság és az emigrációvágy légköre, valamint a szeparatizmustól, az erőltetett ukránosítástól stb. való félelmek. 

Kijev és Budapest közös munkája hatékony eszközzé válhat, amely egyrészt megóvná a magyarokat (és minden kárpátaljai lakost) az elvándorlástól, megőrizné az identitásukat és az anyaországgal való kapcsolatukat, másrészt megváltoztatná a magyarok Ukrajnához való viszonyulását, akik képesek lennének úgy tekinteni rá, mint egy olyan államra, amelyben élni és fejlődni akarnak.

Ezt a konstruktív logikát követve összeállítottunk egy listát azokról a szociális-gazdasági kérdésekről és kihívásokról, amelyek Beregszász számára rendkívül aktuálisak az elmúlt években, amelyekkel foglalkozni kell, és melyekhez jelentős forrásokra van szükség, amely forrásokkal az önkormányzat nem rendelkezik, és ami a legfontosabb: itt az esély arra, hogy Ukrajna bizonyítson és megváltoztassa a kárpátaljai magyarok és Ukrajna más nemzeti közösségei körében alkotott képet. 

Ezek a projektek a Kijev és Budapest közötti együttműködés közös sikertörténetévé válhatnak, és azokká kell válniuk. 

1. A Beregszászt elkerülő út  

Ez egy évek óta tartó probléma, melyet eddig egyetlen kormánynak sem sikerült megoldania.  

A jövőben a Beregszász körüli elkerülőútnak országutakat kellene összekötnie, továbbá a román és magyar határon lévő határátkelőhelyekhez kellene vezetnie Kárpátalján belül, valamint összekötni az M3-as nemzetközi autópályát Ukrajna legfontosabb nyugati útvonalával: a Kijev-Csap országúttal.

Mondanunk sem kell, hogy ez további tranzit- és logisztikai lehetőségeket nyitna meg nemcsak Ukrajna, hanem Közép- és Kelet-Európa számára, mivel az ötödik páneurópai közlekedési folyosón belüli közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről van szó. 

Magyarország még 2016-ban bejelentette, hogy 50 millió eurót biztosít ennek az elkerülő útnak a Beregszász és Munkács közötti útszakaszára, ami valójában az M3-as és a Kijev-Csap országút összekötését jelentené. A projekt megvalósítását azonban 5 éve folyamatosan halogatják, és mindegyik fél – az ukrán és a magyar – egymásra mutogat, mondván, hogy nem az ő térfelén pattog a labda. 

2021 elején az Ukravtodor képviselői elmondták, hogy a nagyszabású építkezési projekt megkezdéséhez minden szükséges dokumentáció készen áll, és állítólag meg is kezdik a munkálatokat, amint megoldják a polgárok tulajdonában lévő földtelkekkel kapcsolatos problémákat. Erről többek között Valerij Ivanenko, az Ukravtodor vezetőjének tanácsadója győzte meg e sorok szerzőit. Az építési munkálatok megkezdéséről azonban egyelőre semmit sem lehet tudni.

2. A Vérke patak 

A Vérke patak megtisztításának problémája, amely Beregszász egyetlen vízi artériája, már mintegy tíz éve szerepel a helyi önkormányzat napirendjén. Az elkerülőútnál is hosszabb ideje. A választások előestéjén gyakran emlegetik a Vérkét, majd megfeledkeznek róla.

A város önerőből többször is megpróbálta megtisztítani a csatornát a méteres iszaptól és szennyeződéstől. Azonban mindenki számára világos, hogy a probléma csak komplex intézkedésekkel oldható meg. Állami támogatás nélkül ezt nehéz megvalósítani.

Nemrég Magyar Levente, a magyar külügyminisztérium államtitkára beregszászi látogatása során bejelentette, hogy a magyar kormány 3,5 millió eurót különít el a Vérke csatorna tisztítására.

Az állami költségvetésből már kiutalásra került az első részlet 389 768 986 forint (1 081 000 euró) összegben a kárpátaljai Beregszász környezeti problémáinak leküzdésére. Orbán Viktor magyar miniszterelnök aláírta az erre vonatkozó rendeletet. 

Ukrajna csatlakozhat és köteles is csatlakozni ehhez a projekthez, mert a Vérke tisztítása Beregszászon belül csak egy része a problémának, mivel a vízügyi szakértők szerint a teljes csatornát meg kellene tisztítani, ami több mint 36 km hosszú. Egy átfogó megoldásra van szükség, többek között a meglévő tisztító infrastruktúra felújítására és újak kiépítésére Beregszász és a környező falvak számára, mivel ma a patak valójában egy szabadtéri szennyvízcsatorna.

3. A városi hulladéklerakó

A Beregszász külterületén lévő szemétlerakó minden évben bővül, határai már szinte a Beregszász környéki sokemeletes épületek ablakai előtt állnak. Itt rendszeres a tűz, főleg nyáron lángol a hulladék. 

Az egyik nagy tűzvész során, amikor egy nagy mérgező felhő beborította szinte az egész várost, nemcsak a környékről érkeztek ide sürgősen tűzoltóautók, hanem Magyarországról is, mivel a határ csak néhány kilométerre van innen. 

A vészhelyzetet néhány nappal később sikerült megoldani, de a probléma továbbra is fennáll. Megoldásként azt tervezik, hogy hulladékválogató üzemet építenek a Beregszász melletti Jánosiban. Az üzem európai támogatás (és a szomszédos Magyarország támogatása) segítségével épült. Működését azonban mindezidáig nem kezdte meg, bár erre is egyszer sor kerül. 

Az új hulladék feldolgozása mellett azonban a hulladéklerakó rekultiválására is szükség van. És ez a projekt sem olcsó. Már ismert, hogy a Vérke csatorna iszapját is erre a hulladéklerakóra fogják elszállítani. Ezért ez a 2 probléma komplex módon megoldható. 

4. Mozi

Beregszász egyetlen mozija már régóta nem működik. Ahhoz, hogy a filmipar újdonságait a nagy képernyőn nézhessék, a beregszásziaknak Munkácsra kell utazniuk. Ez vonatkozik a modern ukrán filmek megtekintésére is – ezt gyakorlatilag lehetetlen megtenni.

A városi közösség többször felvetette a mozi helyreállításának kérdését, amely elhanyagolt állapotban van. A városi tanács többször is pályázatot hirdetett a helyiségek bérbeadására, azok rendeltetésének fenntartása mellett. Más szóval, a városi tanács készen áll arra, hogy a helyiségeket magántulajdonosoknak bérbe adja, feltéve, hogy azok újraindítják a mozit, de még nem akadt olyan, aki hajlandó vállalni ezt a terhet. Augusztusra új árverést terveznek.

Legutóbb 2007-ben próbálták meg újraindítani a beregszászi mozit. Sajnos az elmúlt 20 évben Beregszászon csak egy alkalommal vetítettek hazai filmeket az Ukrán Filmnapok fesztivál keretében 2018-ban. A nézők megnézhették a Kiborgok, a Mások imája és egyéb filmeket. Az eseményt a Mologyiszty Kijevi Nemzetközi Filmfesztivál szervezte az Ukrán Információs Politikai Minisztérium támogatásával. Az akció során a városi művelődési ház teltháznak örvendett, de ez csak egyszeri alkalom volt.

A művelődési házban elvileg filmvetítéseket is lehetne szervezni. Ráadásul a fő koncerttermet az elmúlt években felújították. Magyarország 240 kárpitozott széket küldött ajándékba, kicserélték a padlóburkolatot és kozmetikai javításokat végeztek. De eddig nem akadt olyan ember, aki hajlandó lenne megszervezni ezt a fajta szabadidős tevékenységet.

Ugyanakkor 2021-ben a Kulturális és Információs Politikai Minisztérium programot indított a kis mozik fejlesztésére öt régióban, köztük Kárpátalján. Anatolij Poloszkov, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta, hogy az állami költségvetésből mozikat terveznek nyitni Ungváron (ahol már van 2 magánmozi), Nagyszőlősön és Rahón.

Beregszászon nem terveznek ilyen mozit létrehozni, bár pont itt lenne szükség a kiváló minőségű ukrán filmek népszerűsítésére. Jelenleg a kárpátaljai magyar főiskola filmklubjában lehet magyar és külföldi filmeket nézni magyar nyelven.

5. Nyelvtanfolyamok

Természetesen elsősorban ukrán nyelvtanfolyamokról beszélünk, amelynek fontosságát hirtelen Ukrajna-szerte érezni kezdték, tekintettel az államnyelvnek a közszférában, többek között a szolgáltatások területén történő használatára vonatkozó új jogszabályokra.

Idén január 16-án Ukrajnában hatályba lépett a nyelvtörvénynek az a normája, amely előírja, hogy Ukrajnában az ukrán nyelvű ügyfélkiszolgálás élvez elsőbbséget. Kárpátaljáról ennek a normának a megsértésével kapcsolatban azóta nem érkezett panasz – erősítette meg lapunknak a nyelvi ombudsman hivatala.

Sőt, annak ellenére, hogy a magyar közösséggel kapcsolatos nyelvi kérdés az elmúlt években rendkívül népszerű volt a médiában, Kárpátalja nem tartozik a vezetők közé a nyelvi jogszabályok megsértése terén. 

Idén javában zajlik a turistaszezon Beregszászon, ahol többnyire a nem idevalósiak üdülnek a termálfürdőkben, a helyi személyzet pedig biztosan nem utasítaná el a további nyelvtanfolyamokat, hogy határozottabban érezze magát az ukrán nyelv területén.

Meglepő, de tény, hogy a magyar kormány még 2019-ben ukrán nyelvtanfolyamot indított Beregszászon. Igen, ukrán nyelvtanfolyamot. Grezsa István akkor hangsúlyozta, hogy a projekt célja, hogy csökkentse a két ország közötti kapcsolatokban meglévő feszültséget.

„Tekintettel az országaink közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetére, javasoltam, hogy a kárpátaljai magyarok számára a magyar nyelvtanfolyamokkal párhuzamosan szervezzünk ukrán nyelvtanfolyamokat” – mondta a magyar miniszteri biztos. 

Alig 2 nap alatt, a tanfolyam meghirdetése után több mint 300 kárpátaljai jelentkezett azokra. A tanfolyamok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán zajlottak. 2021-ben harmadik alkalommal hirdettek felvételt az ukrán nyelvet idegen nyelvként oktató tanfolyamra. 

Az ukrán és más nyelvű tanfolyamok mellett 2016-ban tömegesen indultak magyar nyelvtanfolyamok a magyar főiskola bázisán, melyek továbbra is aktívak Kárpátalján. És bár azok nem egészen ingyenesek, sok kárpátaljai beiratkozott ezekre a képzésekre. Egyeseknek munkára van szükségük, másoknak önképzésre, némelyeknek pedig a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségére, mert nyelvtudás nélkül ma már lehetetlen megszerezni az útlevelet. 

A magyar nyelvtanfolyamok még a járvány évében is aktívak voltak, 2021-ben pedig elkezdődött a következő, immár a hatodik magyar nyelvtanfolyam, melyre 2682 fő jelentkezett összesen, ebből 1741 fő rendelkezik alapfokú nyelvtudással, 941 fő pedig beszél magyarul, de szeretné fejleszteni nyelvtudását. 2016 óta összesen mintegy 15 ezer kárpátaljai végezte el ezeket a magyar nyelvtanfolyamokat.

Ha a magyar tanfolyamok sokak számára az útlevélhez hasonlóan a külföldre utazás eszközei, akkor az ukrán nyelv ismeretével épp fordítva áll a helyzet. Hiszen a Beregszászi járásban a turizmus és a szolgáltatások az üzleti élet kulcsfontosságú területe, ahol az új jogszabályok nélkül is szükség van az ukrán nyelvre, hiszen a kárpátaljai magyarok legfőbb turistái az ukránok.

Ezért az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium akár az Ungvári Nemzeti Egyetem, akár a Munkácsi Pedagógiai Főiskola bázisán könnyen szervezhetne hasonló ukrán nyelvtanfolyamokat a magyarok számára.

Ezeken a tanfolyamokon önkéntes alapon ukrán közéleti személyiségek is részt vehetnek, mint például a first lady, az elnök, az oktatási és kulturális miniszterek, sztárok, és különösen azok a zenészek, akiknek dalait – sokszor nem is értve azok szövegét teljesen – a kárpátaljai magyarok gyakran dúdolják. 

6. Az asztélyi határátkelőhely  

Bár az ukrán-magyar határon található átkelő és Beregszász város között van még egy falu, Asztély, amely egy másik egyesült területi közösséghez tartozik, minden utazó számára azonban az ahhoz vezető út áthalad Beregszászon, és a határátkelővel kapcsolatban mindenki erre a városra asszociál. Ennek ellenére a határátkelő több mint 5 éve szó szerint egy romhalmaz. Ez látható a fotón.

Az Asztély (Luzsanka) – Beregsurány határátkelőhely újjáépítésére az EU költségén került volna sor, amit még 2013-ban kiutaltak. Az átkelő ukrán és magyar részére egyaránt. Míg a magyarok mindent időben megcsináltak, sőt befejezték a nulláról épített rakományterminált, az ukrán fél még mindig képtelen ezt megtenni.

Noha az utóbbi években éppen a Luzsanka, s nem pedig a Tisza határátkelő az ukrán-magyar határ szinte legfőbb átkelője az útvonal kényelme és az M3-as autópálya közelsége miatt.

7. Városi építészet és infrastruktúra

Beregszász egy nagyon szép és vonzó város a turisták számára. Ezt nemcsak a kényelmes elhelyezkedés (az európai országokba irányuló tranzit), a termálfürdők jelenléte, hanem az egyedi építészeti öröksége is elősegíti.

A történelmileg vonzó épületek többsége az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a XIX. század végén és a XX. század elején épült. Sajnos száz év elteltével számos építészeti műemlék nagyon lepusztult állapotban van.

Csak a magyar kormány és a külföldi szervezetek közreműködésével sikerült több palotát, templomot és más épületet felújítani Kárpátalján. Többek között a város legszebb épületét, az egykori Törvényházat, ahol jelenleg a kárpátaljai magyar főiskola működik. Később pedig a környéket is megfelelően kialakították, létrehozva egy egész kampuszt parkkal, edzőtermekkel és termekkel. 

Jelenleg Magyarország közreműködésével egy sportkomplexum építése folyik Beregszászon, ahol a projekt szerint uszoda és különféle sportlétesítmények lesznek itt. Az egykori orosz tannyelvű iskolát most sportorientált magyar nyelvű líceummá alakítják át. Ehhez a szomszédos ország is hozzájárul.

Magyarország évente nagy összegeket fordít a helyi műemlékek felújítására. Teljes rekonstrukción esett át a református templom, részben felújították a római katolikus templomot, és az egykori Puskin téren (ma Széna tér) egy 40 fős görögkatolikus kollégium épül. Folytatódik az iskolák és óvodák felújítása, ahol magyar nyelven zajlik az oktatás és a nevelés.

2019-ben Beregszászon megnyitották a Budapest Parkot, és ünnepélyesen felavatták II. Rákóczi Ferenc bronz lovasszobrát. Természetesen ezt is Magyarország finanszírozta. Így a szomszédos ország hozzájárult a város infrastruktúrájának fejlesztéséhez.

Hozzátesszük, hogy még a 2016-ban az 5. számú középiskola melletti parkban felavatott Tarasz Sevcsenko emlékmű megépítését is csak magyar pénzből sikerült megvalósítani. Mivel a városi költségvetésben hiányzott az ehhez szükséges összeg, Magyarország úgy döntött, hogy finanszírozza a Kobzos emlékművének felállítását. A városi közösség régóta gyűjtött erre az emlékműre.

A Magyarország részéről való pénzügyi támogatás lehetővé teszi a beregszászi fejlesztési költségvetés igen szerény forrásainak kompenzálását. Idén ez az összeg 14-15 millió hrivnya.

Viszont még ez sem elegendő egy új központi vízellátó rendszer kiépítéséhez, amelyre a városnak az elmúlt években rendkívül nagy szüksége van, mivel a jelenlegi rendszer jelentősen leromlott állapotban van. Amint azt a városi tanácsban elmondták, körülbelül 20 millióra van szükség, és egy ilyen projekt könnyen finanszírozható az Ukrán Állami Régiófejlesztési Alapból. 

Továbbá említésre méltó, hogy nemrég megnyitották a Beregszászi Linner Bertalan Kórház felújított felvételi osztályát, melyet az állami költségvetés költségén rekonstruáltak. Ettől függetlenül Ukrajna és Magyarország valóban összefoghatna, hogy végre befejezze ezen kórház második szárnyának a felépítését, mely már hagyományosan hosszútávú építkezéssé vált.

***

Ha Kijev és Budapest egyesítené erőfeszítéseit a fent felsorolt területek mindegyikén, az mindenkinek hasznára válna, ami kétségkívül Ukrajna és Magyarország stratégiai érdekeinek is megfelel.

Szerzők: Andrij Klotz* és Dmitro Tuzsanszkij, az InfoPost.Media számára  

*ez egy újságíró művészi álneve, aki régóta jártas a nemzetiségek közötti kapcsolatok témájában, és azért használ álnevet, hogy a szerző személyisége ne befolyásolja a szövegeinek nyomán kialakult vita minőségét és nyitottságát (Chatham House rules).

Fotók: InfoPost.Media