Az EU-ba és a NATO-ba Kárpátalján keresztül: mit lehet és mit kell megtenni regionális szinten

Noha Kárpátalja nem mindig kerül be a hírekbe az ukrán kapcsolatok pozitív fejleményei miatt, valójában Ukrajna legnyugatibb megyéje kell hogy legyen Ukrajna legfőbb regionális hídfője az európai és euroatlanti integráció szempontjából.

Ez a régió a többi régió közül utolsóként lett a Szovjetunió része, és a legrövidebb ideig állt a totalitárius szovjet elnyomás és „muszka” gyakorlat alatt. Kárpátalja csak a huszadik század folyamán több államalakulatnak is része volt: az Osztrák-Magyar Monarchiának, Csehszlovákiának és Magyarországnak. Kárpátalja megye egyszerre 4 EU- és NATO-tagállammal határos, Ungvár pedig több mint 10 európai fővároshoz van közelebb, mint Kijevhez.

Kárpátalja történelmi multikulturalizmusa és soknemzetiségűsége miatt ez a régió tökéletes hely a kultúrák közötti párbeszéd és kohézió számára, ami az Európai Unió egyik pillére.

A régióban megfigyelhető sokkoló kivándorlás ellenére sok helyi lakos kizárólag vendégmunkára utazik az EU-ba, akik minden egyes alkalommal nemcsak a megkeresett pénzzel térnek vissza Ukrajnába, hanem az uniós munka és életszínvonal terén szerzett tapasztalatokkal is. Ugyanakkor Kárpátalja megye az aktív nemzetközi kapcsolatok régiója: nemcsak 2 magyar konzulátus működik itt, hanem egy szlovák és egy román konzulátus is, továbbá három tiszteletbeli konzul (cseh, szlovák és litván), valamint a közelmúltban ismét megkezdte működését az ukrán külügyminisztérium képviselete;

Az EU alapja a kereskedelem, Kárpátalja pedig az elmúlt években vezető helyet foglal el Ukrajna régiói között az EU-ba irányuló export terén, amely változatlanul meghaladja a 90%-ot, ami magasabb, mint a többi nyugatukrajnai régió aránya, azaz, a régióban zajló állandó szoros nemzetközi üzleti kapcsolatokról beszélhetünk;

A NATO-val való együttműködés terén is vannak érdekességek.

A szovjet időkben Kárpátalját stratégiai katonai alakulatok állomásoztatására használták (munkácsi katonai repülőtér, „Dnyipro” radarállomás, Beregszász közelében található légvédelmi rakétarendszer stb.). Ma az Ukrán Fegyveres Erők egyik legerősebb dandárja állomásozik itt: a 128. hegyidandár, mely egyebek mellett részt vett a Debalcevo település melletti heves csatákban. Kárpátalja katonai infrastruktúráját az Ukrán Fegyveres Erők már használják belső katonai gyakorlatokra, melyek akár a NATO által támogatott hadgyakorlatokra is felhasználhatók a régióban. Egyébként, a „Tisza” Többnemzeti Műszaki Zászlóalj is részt vett itt hadgyakorlatban (Blonde Avalanche 2014).

Kihasználja-e Ukrajna Kárpátalja lehetőségeit az európai és euroatlanti integrációjához? Természetesen nem.

Bár ez a lista a régióban rejlő lehetőségekről nem teljes.

Arról, hogy Ukrajna infrastruktúrája és beruházásai hogyan integrálódhatnak az EU-ba, e kiadvány más publikációiban olvashatunk.  

Nem csak csempészet: Miért kellene Kárpátaljának Ukrajna új befektetési központjává válnia?

Határokon átnyúló lehetőségek

Kevesen tudják, hogy Ukrajna összes régiója közül egyedül Kárpátalja megyének van lehetősége részt venni az EU által finanszírozott, az Európai Unióval való együttműködés terén megvalósuló, határokon átnyúló 4 programban, nevezetesen Lengyelország – Fehéroroszország – Ukrajna, Magyarország – Szlovákia – Románia – Ukrajna , Románia – Ukrajna és a Duna Határon Átnyúló Program.

Összehasonlításképpen: Lviv megye a felsoroltak közül csak az első programra számíthat.

Vagyis, Ukrajna egyetlen más megyéje sem rendelkezik ennyi lehetőséggel a határokon átnyúló együttműködés terén az uniós programok keretében.

Ráadásul 2008-ban Kárpátalján megkezdte működését a Kárpátok Eurorégió – Ukrajna Egyesület, amely a Kárpátok Eurorégió országos képviselete, amely Közép- és Kelet-Európa 5 országában – Ukrajnában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon – 16 millió embert egyesít.

2015-ben Kárpátalja megye kapott egy másik eszközt az uniós források Ukrajnába való bevonásához: Brüsszelben bejegyezték a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulást (EGTC Tisza), mely magában foglalja Szabolcs-Szatmár-Bereg magyar határmenti megyét, Kisvárda városát és Kárpátalja megyét.

Ma Ukrajnában az ehhez a társuláshoz fűzött  legfőbb remény az, hogy a Beregszász melletti Jánosi településen végre teljes gőzzel beinduljon az a hulladékszelektáló üzem, amely kizökkentené a holtpontról az immár nemzetközivé nőtt hulladékprobléma megoldását Kárpátalja megyében.

Mit lehet és mit kell tenni

E lehetőségek kihasználásához és újak létrehozásához Kárpátaljának mozgósítania kell a belső és a külső erőfeszítéseket.

Természetesen az export jelentős növekedése nem valakinek a kívánságán múlik, a NATO égisze alatt zajló gyakorlatok pedig beruházásokat igényelnek, és ez egy többéves perspektíva. Ahhoz, hogy kulturális párbeszédet szervezzünk Kárpátalján Európáról az állami vezetés és a szomszédos EU-tagállamokban élő partnerek részvételével, nincs szükség nagy erőfeszítésekre, mindössze csak politikai akaratra.

Főleg, hogy ez több szempontból is indokolt.

Például, ha egész Ukrajna májusban megünnepeli az Európa napot, akkor (Kijeven kívül) miért nem lehet Kárpátalját ilyen figyelem középpontjába állítani? Végül is itt, a rahói járásban van még egy szimbolikus jel: Európa földrajzi központja.

Ez a lengyelországi Krynicában zajló fórum ukrán változata lehetne, és az Open Zakarpattia fórum csapata kész fejleszteni a platformját ebben az irányban.

Ami a határokon átnyúló együttműködési projekteket illeti, itt az ideje annak, hogy Ukrajna és Kárpátalja demonstrálja elszántságát és vezető szerepét, mivel a programok új, 2028-ig tartó 7 éves szakasza veszi kezdetét.

Ebben az értelemben jó lenne megtenni a következőket:

1. 2021–2028 közötti időszakra szóló külön program kidolgozása a határokon átnyúló együttműködés és az ilyen jellegű projektek támogatása céljából a megyei tanács szintjén.

2. A határokon átnyúló projektek áfájának eltörléséről szóló parlamenti szintű döntés támogatása az Ukrajnával szomszédos régiókkal közösen, amely a közelmúltban kidolgozásra került a határmenti infrastruktúra fejlesztésére szánt 100 millió eurós lengyel hitel kizárásának elve alapján.

3. Az ukrán kormánynak komoly figyelmet kell szentelnie a határokon átnyúló projektek támogatásának akár a Miniszteri Kabinet Titkársága, akár a Regionális Fejlesztési Minisztérium vagy az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes meglévő infrastruktúrájának szintjén, vagy egy külön szakintézmény létrehozása útján. Például Magyarországon létezik a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI). Ennek az intézménynek az lenne a feladata, hogy növelje a régiók kapacitását a határokon átnyúló együttműködési projektek megvalósítása terén, s biztosítsa az állami támogatást.

4. Egy európai integrációs iroda megnyitása Kárpátalján a Herszonban és Dnyipróban már működő irodákhoz hasonlóan, mely koordinációs funkciót látna el a hatalom és a civil társadalom között. Kárpátalja nagy hiányt szenved ilyen jellegű koordinációban. Egy ilyen iroda megnyitását magának a régiónak kell kezdeményeznie.

És ahogyan azt Andrius Kubilius, Litvánia volt miniszterelnöke, ma pedig az Európai Parlament tekintélyes képviselője nagyon helyesen tanácsolta a Re:Open Zakarpattia fórumon: Ukrajnának ki kell használnia az olyan megyék történelmi és kulturális kapcsolatait, mint Kárpátalja, a szomszédos országokkal való kárpáti koalíció létrehozása céljából, melyek nemcsak Ukrajna barátai vagy szószólói lennének az EU-ban, hanem lobbisták is az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás során.

Ez az ötlet természetesen nagyon ambiciózus.

Ugyanakkor az ehhez szükséges valamennyi előfeltétel megvan ahhoz, hogy ezt megpróbáljuk megvalósítani Ukrajnában, konkrétan Kárpátalján.

Készült a Re:Open Zakarpattia kezdeményezés részeként és a Jevropejszka Pravda külön projekt keretében jelent meg először.

A Re:Open Zakarpattia a Közép-Európai Stratégiai Intézet által megvalósított projekt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) támogatásával.

Dmitro Tuzsanszkij, a Középeurópai Stratégiai Intézet igazgatója

 InfoPost.Media