21 december, 2021

Hogyan vizionál ismét Oroszország katonai konfrontációt Ukrajna és Magyarország között

Hogyan vizionál ismét Oroszország katonai konfrontációt Ukrajna és Magyarország között

Az elmúlt héten az orosz csapatok Ukrajna elleni új, teljes körű támadásának lehetőségével kapcsolatos információk hátterében a Kreml dezinformációs kampányt indított egy másik katonai konfliktus, az ukrán-magyar konfliktus lehetőségéről.

Oroszország már szervezett hasonló hibrid különleges műveletet idén október első felében, az új orosz-magyar gázszerződés aláírása kapcsán, amely Ukrajnában felháborodást, és ezzel újabb politikai eszkalációt váltott ki Kijev és Budapest között.

Az a különleges művelet egyszerre 2 országra és azok információs terére terjedt ki. Ezeknek a különleges műveleteknek a részletei megtalálhatók a dekonstrukcióinkban, idősorrendben és az orosz fél részvételének bizonyítékaival:

A magyar információs térbe is bedobták a Budapest és Kijev közötti katonai feszültségről szóló orosz álhírt

Hogyan kelt rémhíreket az orosz propaganda az ukrán határ közelében állomásozó magyar csapatokról

Дезінформація Росія

Ukrajnára és Magyarországra vonatkozó orosz forgatókönyv 

December 14-től marginális (például PolitNavigator, Antifasiszta, Topcor ru, Orosz Tavasz, Ukraina.Ru stb.) és fősodratú (Gazeta Ru, RIA Novosztyi, Izvesztyija, Lenta ru, Komszomolszkaja Pravda, Regnum, Life és mások) médiaorgánumok szinte azonos címmel tették közzé az alábbi hírt:

Ukrajnában megígérték, hogy egy dandár erejével megsemmisítik a magyar hadsereget

A publikációkban egyebek mellett hivatkoznak a donyecki katonai-civil közigazgatás egykori vezetőjének, Pavlo Zsebrivszkijnek a 4. tévécsatorna adásában elmondott emocionális szavaira.

„Ma – 2021-ben – valójában nincs napirenden az e területek (Kárpátalja) annektálásával kapcsolatos kérdés. Mert önmagában a 128. dandár képes ténylegesen szétverni a teljes magyar hadsereget…” – jelentette ki Pavlo Zsebrivszkij a Magyarország által Kárpátalján folytatott, nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája körüli beszélgetés során.

Elmondása szerint nem kizárt, hogy 2050-ben vagy 60-ban ez, azaz az annektálás vagy megszállás megtörténik, ha Ukrajna gyengülni fog.

Magyarázat

Meg kell jegyezni, hogy Pavlo Zsebrivszkij valóban tett ilyen kijelentéseket a 4. csatornán. 

Abban a műsorban egy reprezentatív közvélemény-kutatás nagy rezonanciát kiváltó eredményeit vitatták meg, amely szerint az ukránok 41,4 százaléka úgy gondolja, hogy a Magyarország által a kárpátaljai magyar kisebbségnek nyújtott támogatás valójában „az e területek esetleges Magyarországhoz csatolásának, annektálásának és megszállásának az előkészítése”.

1639430247

Ez a felmérés a Közép-Európai Stratégiai Intézet megbízásából készült, mely a kiadója az Infopost.Media hírportálnak, amelyen egy külön részletes publikációban elmagyaráztuk, hogyan kell értékelni az ukránok efféle valóban negatív értékeléseit.

Egyebek mellett az ukránok ilyen megítélésének irracionalitását számos tény alátámasztja: kezdve attól, hogy Magyarország a NATO tagja (és már csak emiatt sem lehet területi igénye senkivel szemben, még elméletileg sem), és Ukrajna maga is törekszik a NATO-tagság megszerzésére, egészen addig, hogy egy másik, 2020-as közvélemény-kutatás szerint a kárpátaljai lakosok gyakorlatilag semmilyen veszélyt nem látnak abban, hogy Magyarország ekkora figyelmet fordít erre a régióra.  

Javasoljuk, hogy vizsgálja meg az alábbi 5 objektív érvet ezzel kapcsolatban:

Először: valójában az említett felmérés szerint az ukránok véleménye megoszlott: csaknem ugyanannyian látnak Magyarország kárpátaljai politikájában veszélyt, mint ahányan ennek az ellenkezőjét látják, azaz „baráti segítségnyújtást” és „a régió fejlődésének elősegítését”.

Másodszor: egy másik, 2020-as közvélemény-kutatás hasonló kérdésére Kárpátalja lakosai egyértelműen azt válaszolták, hogy Magyarország tevékenysége nem jelent semmilyen veszélyt. Igaz, azon a felmérésen nem volt „annektálás és megszállás” válaszlehetőség.

1639430250

Harmadszor: nem szabad elfelejteni azt, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziót, beleértve a Krím és Donbasz megszállását, az orosz és oroszajkú közösségek agresszív támogatása előzte meg ezekben a régiókban.

Negyedszer: egy hasonló, idén márciusban készült romániai felmérésben, amelyet szintén CATI-módszerrel végeztek (1100 megkérdezett, 18 éves és annál idősebb; hibahatár: 2,95%), a válaszadók 49,5%-a válaszolt igennel arra az állításra, miszerint „Magyarország igyekszik elszakítani Erdélyt Romániától”. Ezzel szemben a romániai válaszadók 43,2%-a nem ért egyet ezzel az állítással, a megkérdezettek 7,4%-a pedig nem tudott egyértelmű választ adni.

Megjegyzendő, hogy Ukrajnában Kárpátalja megyén belül mintegy 100-150 ezer magyar él tömbben. Romániában mintegy 1,2 millió magyar él, nagyrészt Erdélyben, szintén tömbben. 

Ötödször: fontos figyelembe venni számos olyan objektív körülményt, amelyek megkérdőjelezik Ukrajnában és Romániában az ilyen közvélemény racionalitását Magyarországnak az ezen országok magyar közösségeivel kapcsolatos politikáját illetően. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy Magyarország a NATO tagja, akárcsak Románia, Ukrajna pedig elsősorban biztonsági okokból igyekszik csatlakozni a szövetséghez.

Egyébként az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás (2021. november, Infosapiens az Új Európa Központ megbízásából) szerint az ukránok 52,7%-a gondolja úgy, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kell válnia.

A NATO-hoz való csatlakozásra való törekvés és a saját terület NATO-tagállam általi megszállásától való félelem teljesen irracionális összefüggés, ezért még nagyobb odafigyelést és kritikus gondolkodást igényel.

Ha további magyarázatokra kíváncsi a modern ukrán-magyar kapcsolatok kontextusával kapcsolatban, javasoljuk, hogy nézze meg a Jevropejszka Pravda által készített videót:

Az orosz és az oroszbarát média azonban már régóta nem ég a vágytól, hogy utánajárjon ennek a kérdésnek. Ráadásul az orosz és az oroszbarát média az elmúlt években szisztematikusan azon dolgozott, hogy egymás ellen hergelje Ukrajnát és Magyarországot. 

A cikk elején említett példákon kívül javasoljuk, hogy ismerkedjen meg az alábbi publikációkkal is:

Ebben az esetben ugyanaz a helyzet. 

Manipuláció és félretájékoztatás

A Pavlo Zsebrivszkij – jelenleg kis befolyással bíró ukrán politikus, aki nem minősül szakértőnek az ukrán-magyar kapcsolatok terén – szavain való spekuláción kívül az orosz propaganda nem korlátozódott arra, hogy különös figyelmet és súlyt szenteljen ennek.

Egyebek mellett az orosz média egy része arról kezdett beszámolni, hogy a 128. dandárt a Donbaszból sürgősen átvezényelik állandó állomáshelyére, Kárpátaljára, de közelebb az ukrán-magyar határhoz.

Photo 2021 12 16 15 02 07

„Ezzel kapcsolatban kiemelten érdekes az ukrán haderő 128. hegyidandár operatív átcsoportosítása a Donbaszból Kárpátalja megye az ukrán-magyar határhoz közeli katonai városaiba. A katonák és a hadi felszerelés berakodása 14-én, kedden kezdődött, és a hét végéig tart majd” – olvasható az új álhírben, amelyet a kevésbé ismert Topcor ru hírportálon tettek közzé, amelyet azonban az ukrán hírszerzés már korábban rögzített az orosz különleges műveletekben.

Photo 2021 12 16 15 02 07 (2)

A 128. dandár rotációjáról jelenleg nincsenek hivatalos adatok, de meg kell jegyezni, hogy a katonák rotációja, beleértve ezt a dandárt is, rendszeres, és ennek semmi köze Magyarországhoz, viszont Oroszországhoz és annak agresszív terveihez igen. A helyzet az, hogy a 128. dandár az egyik legerősebb alakulat az Ukrán Fegyveres Erőkben.

A különleges művelet ukrán és magyar nyomai 

Pavlo Zsebrivszkij szavainak nyilvánvalóan botrányos és provokatív volta ellenére azok szinte észrevétlenül maradtak az ukrán médiatérben.

Az egyetlen feltételesen ukrán kiadvány, pontosabban az ukrán közönség számára működő kiadvány, amely Pavlo Zsebrivszkij álláspontját terjesztette a… Sarij net

Ez a kiadvány nemcsak rendszeresen együttműködik az orosz propagandamédiával, hanem rendszeresen foglalkozik az ukrán-magyar kapcsolatokkal, orosz narratívákat terjeszt, és részt vesz az e témájú orosz különleges műveletekben.

Egy másik feltételesen ukrán nyom ebben a helyzetben az, hogy a szélsőjobboldali Jobbikhoz vagy annak egykori tagjaihoz köthető magyar nyelvű Kárpáthír nevű hírportál, mely Kárpátalját és az ukrán-magyar kapcsolatokat érintő híreket tesz közzé, leközölte Pavlo Zsebrivszkij nyilatkozatát.

Karpathir

És ezzel kapcsolatban rendkívül érdekes az a tény, hogy december 15-16-án, amikor javában zajlott az orosz információs kampány, a Jobbik egyik volt vezetője, jelenleg pedig a Mi Hazánk jobboldali radikális párt vezetője, Toroczkai László hirtelen úgy döntött, hogy felhívást vesz fel Kárpátalja helyzetéről.

Ebben a felhívásában a magyar jobboldali radikális politikus felemlíti 1991-et: akkor az Ukrajna függetlenségéről tartott ukrán országos népszavazással egyidőben több helyi „népszavazást” tartottak Kárpátalján az egész régió és annak egyes járásainak önállóságáról és autonómiájáról (melyeket illegálisnak és illegitimnek ismertek el). Toroczkai álláspontja: Ukrajnának érvényesítenie kell azoknak a népszavazásoknak az eredményeit.

Mi Hazánk

A magyar politikus ezt a felhívást Ukrajna budapesti nagykövetsége előtt vette fel. De valamiért nem december 1-jén, amikor ezek a népszavazások 1991-ben lezajlottak, hanem december 15-én, 16-án pedig közzétette, amikor már javában zajlott az orosz dezinformációs kampány.

Véletlen egybeesés? Talán.

 

Ця публікація доступна також українською: Як Росія знову вигадує загрозу військового зіткнення між Україною та Угорщиною

 

InfoPost.Media


Що таке Infopost.Media?

Це суспільно-політичне видання, яке розповідає українській аудиторії про національні меншини, а їм – про сучасну Україну. Ціль Infopost.Media – посилити національний діалог та згуртованість, протидіяти дезінформації та маніпуляціям, а також повернути Україну в її рідний дім – вільну спільну мультикультурну Європу.

Hozzászólások