Elemzések 05 szeptember 15:42

A legrosszabb Ukrajnában: Miért szerepel Kárpátalja immár negyedik éve az utolsó helyen a külső független értékelés eredményei terén

Spoiler: Az a narratíva, miszerint a régiót a rosszul tanuló nemzeti kisebbségek „lehúzzák”, nem állja meg a helyét. Bár ez nem szünteti meg a nemzeti közösségek iskoláiban az oktatás és az ukrán nyelv tanulásának minőségével kapcsolatos kérdést.

Szeptember 1. előestéjén az osvita.ua portál közzétette Ukrajna megyéinek éves rangsorát a külső független értékelés eredményei szerint, és Kárpátalja ismét az utolsó helyen találta magát.

Az „ismét” alatt azt kell érteni, hogy az említett összesített rangsor fennállása óta legalább negyedszer.

1572532570

Szlovák iskola Ungváron. Fotó: Varosh

Sajnos mindezen évek során az immár trenddé vált sokkoló adatok mindig elvesznek a nyár utolsó napjainak nyüzsgésében és a szeptember elsejei ünnepségekben.

A probléma figyelmen kívül hagyása ebben a helyzetben nemcsak eredménytelen, hanem veszélyes is, mert Kárpátalja megye e szörnyű oktatási eredményei mögött a régió nemzeti közösségei oktatásának nagyon érzékeny és összetett problémái rejtőznek. Különösen az oktatás nyelvét illetően, tekintettel az ezen a területen való új jogszabályok elfogadására, ami az ukrán-magyar vitához és a nyugati szomszédokkal és Ukrajna partnereivel, így például a Romániával, Lengyelországgal és Bulgáriával való kapcsolatok súlyosbodásához vezetett.

Mi az Infopost.Media-ban megpróbáltunk eligazodni a külső független értékelés (KFÉ) adataiban, különösen abban, hogy van-e összefüggés a KFÉ eredményei és az oktatás nyelve között, amin sajnos gyakran spekulálnak Ukrajnában és annak határain kívül egyaránt.

Tájékoztatásul: Kárpátalja megyében összesen 604 általános középfokú oktatási intézmény (iskola) működik, ebből 117-ben a nemzeti közösségek nyelvén zajlik az oktatás. Ebből a 117 nemzeti kisebbségi iskolából 101 magyar tannyelvű iskola, 14 román, 1-1 pedig szlovák és orosz.

Hogyan készül a rangsor

Az említett rangsor a tesztelés résztvevőinek a külső független értékelésen elért pontszáma átlagértékén alapul, és az összes teszt eredményeinek számtani átlagaként kerül kiszámításra, figyelembe véve a nem teljesített teszteket (nem lépte át a „letette/nem tette le” küszöböt).

Az ilyen nem teljesített tesztek a számtani átlag kiszámításakor 0 értéket kapnak, így az átlagos pontszám értéke 100 pontnál kevesebb lehet.

Ha az iskola végzőse nem jelent meg a tesztelésen, az ilyen tesztet nem vették figyelembe a számítás során.

Továbbá fontos azok aránya, akik a tesztelésen elérték a szükséges pontszámot.

A Nagyszőlősi 3. Számú Perényi Zsigmond Középiskola könyvtára. Fotó: Dmitro Tuzsanszkij

Kárpátalja a ranglistán

Kárpátalja megye 2017-től kezdődően négy egymást követő évben az utolsó helyen áll a rangsorban.

2017-ben Kárpátalja a 88,2-es átlagpontszámával az utolsók közt szerepelt, ráadásul a tanulóknak mindössze csak 67%-a tette le a külső független értékelés tesztjeit. A rangsor vezetője akkor a Kárpátaljával szomszédos Lviv megye lett, ahol az átlagos pontszám 123,9 volt és ahol a tanulók 86%-a teljesítette a teszteket.

Hu 1

A következő évben, 2018-ban Kárpátalján a helyzet tovább romlott, és a régió nemcsak ismét az utolsó helyet foglalta el, hanem még alacsonyabb átlagpontszámot és még alacsonyabb százalékos arányt mutatott a külső független értékelést teljesítők körében. Ez 85,6, illetve 66%.

Hu 2

A 2019-es év már sikeresebb volt Kárpátalja számára. Az átlagos pontszám 91,7 volt, és a tanulók 70%-a teljesítette a teszteket. Ennek ellenére ezek az eredmények nem tették lehetővé a régió számára, hogy feljebb kerüljön a rangsor legaljáról.

Hu 3

A 2020-as év még jobb volt Kárpátalja megye számára. A megye végre 106,7-es átlagponttal meghaladta a százat, és a tanulók 81%-a letette a teszteket.

Feltételezzük, hogy ez nagyrészt annak tudható be, hogy az Oktatási Minisztérium csökkentette az ukrán nyelvből való teszt teljesítési küszöbét a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolákban tanuló diákok számára.

Hu 4

És végezetül 2021. Kárpátalja ismét az utolsó, a mutatók pedig a tavalyi évhez képest romlottak: 101,8 átlagpontszám, és a tanulóknak mindössze 76%-a szerzett teljesítési pontszámot a külső független értékelésen.

Hu 5

Ukrán országos tendenciák a rangsorban

Vegyük figyelembe azt is, hogy mind a négy év alatt Kárpátaljával együtt a rangsor alján helyezkedik el Odessza (2017-ben és 2019-ben alulról a negyedik, 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben pedig a harmadik) és Mikolajiv megye (2017-ben és 2019-ben alulról a harmadik, 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben pedig az utolsó előtti).

2020-ig Csernyivci megye is tagja volt ennek a társaságnak. Ez a megye az utolsó előtti helyen szerepelt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben.

2020-ban és 2021-ben viszont Bukovina hirtelen elszakadt a kívülállóktól, és erős „középcsatár” lett, és a 14. illetve a 13. helyet szerezte meg az éves rangsorban.

  • Érdekes módon ez egybeesett azzal a ténnyel, hogy 2020-tól csökkentették az ukrán nyelvből való teszt küszöbértékét a kisebbségi nyelven oktató iskolák tanulói számára.

Szeretnénk megvizsgálni, hogy van-e ok-okozati összefüggés ebben a véletlen egybeesésben, ha pedig nincs, mi volt az oka annak, hogy 2020 fordulópont volt Csernyivci megye a külső független értékelésen elért sikere szempontjából.

 

Szlovák iskola Ungváron. Fotó: Varosh

A KFÉ eredmények fontos részletei, melyek kihatnak a rangsorra

Mi az oka annak, hogy Kárpátalja az utolsó a rangsorban?

A pedagógusokkal folytatott beszélgetésünkből, amely néhány iskolaigazgatót, a helyi oktatási hivatalok vezetőit és elemzőket jelent, kiderült, hogy Kárpátalja megye oktatásának minőségét, és így a külső független értékelés eredményeit is az alábbi 4 kulcsfontosságú tényező befolyásolja leginkább:

  • a migráció, különösen a kivándorlás magas szintje, főleg a tanárok körében;
  • a szülők alacsony szintű bevonása a gyermekek oktatásába, többek között a migráció magas szintje és az emberek munkavállalás céljából való tömeges külföldre költözése miatt;
  • a lakosság több mint 60%-a falvakban él, ahol a források, elsősorban az emberi erőforrások hiánya miatt rendkívül nehéz magas szintű oktatást biztosítani;
  • a régió soknemzetiségűsége és az ukrán nyelv alacsony szintű oktatása a nemzeti közösségek iskoláiban, elsősorban: 1). az ukrán nyelv nem anyanyelvként történő oktatási módszereinek alacsony színvonala, 2). a tantervek nyelvi összetevőinek kiegyensúlyozatlansága és 3). kétnyelvű tanárok hiánya miatt.

Sajnos nagyon gyakran a negyedik – az etnikai – tényező bizonyul döntőnek a nyilvános vitákban, amikor is egy nagyon leegyszerűsített megfogalmazásban azt állítják, hogy elsősorban a magyarok és a románok (mert az ő iskoláik a legszámottevőbbek) rosszul tanulják és beszélik az ukrán nyelvet.

 

Riport az ungvári szlovák iskoláról

Ez azonban nemcsak leegyszerűsített, hanem manipulatív is, amit az említett KFÉ rangsor is megerősít vagy cáfol, ha különböző helyi dimenziók szintjén vizsgáljuk.

Külön összesítettük a megye városainak és külön a járásainak 2021-es rangsorát.

Ezek azoknak a számadatai és százalékos arányai, akik nem tették le a KFÉ tesztjeit.

A kárpátaljai magyar nyelvű központok közül Beregszász meglehetősen tisztességes eredményekkel és jobb teljesítménnyel rendelkezik, mint a megye számos más városa, ahol nem élnek magyarok.

A kárpátaljai városok rangsorolása a következőképpen néz ki: az első oszlop mutatja azok számát, akik nem teljesítették a tesztpontszámot, azaz nem lépték át a KFÉ küszöbét, a második oszlop pedig azt szemlélteti, hogy ez hány százaléka azoknak, akik részt vettek a KFÉ tesztjein:

   Település  Nem szerezték meg
   a teljesítési pontszámot
  a teljes létszám %-a
1   Szolyva 5 5,7%
2   Ungvár 93 7,4%
3   Huszt 17 7,8%
4   Csap 2 8%
5   Munkács 103 9,6%
6   Beregszász 40 11%
7   Técső 10 11,4%
8   Rahó 10 12,3%
9   Perecseny 7 13,2%
10   Ilosva 10 13,7%
11   Nagyszőlős 36 16,5%

 

Ami a járásokat* illeti, itt első ránézésre egyértelműbben nyomon követhető az eredmények és az adott terület etnikai összetétele közötti valószínűsíthető összefüggés, azonban az olyan régi járások alacsony mutatói, mint Rahó és különösen Ilosva (monoetnikus), komolyan megkérdőjelezik ezt a feltételezést.

Járás  Nem szerezték meg
a teljesítési pontszámot
  a teljes létszám %-a
1   Szolyvai 9 6,2%
2   Volóci 6 6,7%
3   Ökörmezői 21 7,9%
4   Perecsenyi 15 12,9%
5   Nagybereznai 11 13,1%
6   Munkácsi 40 14,2%
7   Técsői 94 14,8%
8   Nagyszőlősi 79 16%
9   Rahói 59 16,5%
10   Ilosvai 71 18%
11   Huszti 90 21,1%
12   Ungvári 46 25,4%
13   Beregszászi 37 36,3%

 

*felhívjuk a figyelmet arra, hogy itt Kárpátalja régi közigazgatási-területi összetételéről van szó, mely 13 járásból állt, amelyet továbbra is felhasználnak az oktatás minőségét ellenőrző ukrán központ adataihoz. Hozzátesszük, hogy az összevonást követően Kárpátalján jelenleg 6 járás van.

 

Угорська школа в селі Яноші Берегівського району. Фото Дмитра Тужанського1

Magyar iskola a beregszászi járási Jánosiban. Dmitro Tuzsanszkij fotója

A nemzetiség és az oktatás nyelve nem meghatározó                

Ha azonban megnézzük a falusi szintű rangsort, láthatjuk, hogy az ungvári járási magyar falvakban első ránézésre katasztrofálisan alacsonyak a KFÉ eredményei a 2021-es kötelező ukrán nyelv és irodalom tesztekből.

Például Szürtében a teszteket a résztvevők 33%-a nem teljesítette, Kisdobronyban ez az arány 44%, Eszenyben pedig 50%.

Ugyanakkor ugyanazon járásban az ukrán nyelvű Kamjanicán a középiskola végzőseinek 46,6%-a nem tette le a teszteket ukrán nyelvből és irodalomból. A szerednyei és őrdarmai iskolákban ukrán nyelvből és irodalomból a KFÉ teljesítési küszöböt nem tudta elérni a tanulók 30%-a.

Azaz a kárpátaljai vidéki ukrán iskolákban az eredmények nem kevésbé katasztrofálisak, mint a magyar iskolákban.

Угорська школа №10 в Ужгороді, Foto Huszti István

Az Ungvári 10. számú Dayka Gábor Magyar Középiskola, Fotó: Huszti István

Vannak példák a városi iskolákból is, ahol az ukrán nyelvből és irodalomból tett KFÉ tesztek eredményei jelentősen rosszabbak az ukrán tannyelvű iskolákban, mint azokban az iskolákban, ahol a tantárgyakat magyar nyelven oktatják.

Ha Ungvárt vesszük, akkor a magyar gimnázium tanulóinak mind a 100%-a teljesítette a KFÉ teszteket ukrán nyelvből és irodalomból.

Az Ungvári 10. számú Dayka Gábor Magyar Középiskola mutatója valamivel rosszabb, ahol a tanulók 14%-a nem tette le a KFÉ teszteket ebből a tárgyból, ugyanakkor nem ez a legrosszabb mutató, mert például az ungvári 9. sz. ukrán iskolában a tanulók 18,52%-a nem ment át a teszteken ukrán nyelvből és irodalomból, a 19. iskolában pedig a tanulók 20%-a. Az Ungvári Szakképzési Központról már nem is beszélve, ahol az ebből a tárgyból végzett teszteket a tanulók 40%-a nem teljesítette.

Munkácson idén a Vörösmező Hőseiről elnevezett Kárpátaljai Megyei Katonai és Testnevelési Bentlakásos Líceum „jeleskedett”, ahol a tanulók 26%-a nem tette le a KFÉ teszteket ukrán nyelvből és irodalomból.

Hasonló a helyzet a helyi Szakképzési Központtal vagy a Munkácsi Agrár Főiskolával.

Szándékosan alaposabban elemeztük a kárpátaljai ukránság központjának számító  Rahói járást, ahol Kőrösmezőt leszámítva szinte nincs magyar nyelvű lakosság.

  • Itt az ukrán iskolákban gyakran jelentősen rosszabb a helyzet, mint más járások magyar tannyelvű iskoláiban. A rahói 3. sz. iskolában a tanulók több mint 55%-a nem tette le a KFÉ teszteket ukrán nyelvből és irodalomból. A gyertyánligeti iskola tanulóinak 38%-a nem ment át a KFÉ teszteken ukrán nyelvből és irodalomból. Tiszabogdány: 37% nem tette le. Barnabás: 31%, Mezőhát: 28%…

Összefoglaló és következtetések

Tehát mi a probléma? Miért marad el ennyire Kárpátalja a többi régiótól a KFÉ sikeres teljesítése szempontjából?

Sajnos erre a kérdésre jelenleg nincs válaszunk.

Ahelyett, hogy összefoglalót és következtetéseket írnánk itt, inkább szeretnénk megkongatni a vészharangot. Mert a kárpátaljai oktatási helyzet kritikusnak és katasztrofálisnak tűnik, és a jelenlegi helyzetben nemcsak határozott szisztematikus fellépésre, hanem mindenekelőtt mélyreható és szakszerű elemzésre van szükség ennek az igen összetett problémának a megértéséhez.

Másképp lehetetlen lesz megoldani.

Mi az Infopost.Media szerkesztőségében tervezzük ennek a témának a további tanulmányozását, ezért kérjük a tisztelt Olvasót, hogy kövesse az új és régi publikációinkat a többnyelvű oktatásról:

  • Hogyan lett egy magyar nemzetiségű hölgy ukrán filológus és hogyan vezette be a kétnyelvű oktatást egy magyar iskolában. Interjú Homoki Gabriellával.

 

Petro Hojsz és Dmitro Tuzsanszkij, az Infopost.Media számára

Hozzászólások