Immunitás a provokációkkal szemben, a sztereotípiák leküzdése és a családok újra egyesülése: mivel foglalkozik most a Kárpátaljai magyar közösség
15 szeptember, 2024
Az ukránok többsége egyértelműen ellenségnek nevezte Oroszországot és Fehéroroszországot, az Oroszországgal kapcsolatos döntés példátlanul egyhangúnak bizonyult. A barátok között – szinte minden európai ország, de nem mindegyik kap egyértelmű támogatást.
Ezt bizonyítja a „Rating” szociológiai csoport ukrán állampolgárok körében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásának eredménye, amelyet március 18- án, Oroszország Ukrajna elleni háborúja közepette végeztek.
Így a közvélemény-kutatás eredménye szerint az ukrán állampolgárok 95%-a „egyértelműen ellenségnek” tartja Oroszországot. 3% „meglehetősen ellenségesnek”, 1% „semlegesnek” és „nehezen megválaszolhatónak” nevezte. A túlnyomó többség (52%) egyértelműen ellenségesnek tartották, február 24-e után Fehéroroszországot. További 32% „inkább” ellenségnek találja.
Ez nem meglepő, hiszen az Activegroup március 11-14-én végzett közvélemény- kutatása szerint az oroszok többsége támogatja Oroszország hadi agresszióját más európai országok ellen (86,6%).
Az ukránok Kínához való hozzáállását semlegesnek határozták meg – a válaszadók 63%-a gondolja így, a válaszadók 15%-a nevezte ellenségesnek.
Lengyelország jóvolta az ukránok rokonszenvét
Azok az országok körében, akiket Ukrajna barátainak tart, nem ilyen egyértelmű a helyzet. Így Lengyelország a nemzeti szimpátiák vitathatatlan vezetője lett. A megkérdezett ukránok 79%-a „egyértelműen barátságosnak”, további 17% pedig „inkább barátságosnak” nevezte az országot.
Ezt az eredményt befolyásolta a március 6-án elhangzott közvetlen gázimport engedélyezéséről szóló hírek, valamint Lengyelország nemzetközi szintű támogatása. Március 18-án kezdeményezett egy békefenntartó misszió bevezetését Ukrajnában, amelyről a következő brüsszeli NATO-csúcson is szó lesz.
A legtöbb preferenciát Lengyelország szerezte, a lojális menekültpolitikája végett. A háború kezdete óta több mint 2 millió ukránt fogadtak be. Biztosítva a maradási lehetőséget, valamint munkavégzési engedélyt és elhelyezkedési lehetőséget.
Nyilvánvalóan a Kreml sem hagyhatta figyelmen kívül az ukrán és a lengyel nép közötti kölcsönös bizalom növekedését. Ezért úgy döntöttek, hogy befolyásolják ezt a barátságot azzal, hogy elindítanak egy tézist arról, hogy Lengyelország egy
békefenntartó művelet leple alatt átveheti az irányítást Nyugat-Ukrajna és Lemberg felett.
Emellett Litvánia, az Egyesült Királyság és többek között az Ukrajnával „egyértelműen jó kapcsolatban lévő” Egyesült Államok 85-88 százalék támogatást kapott.
Semlegesség vagy „baráti kapcsolat az adott helyzet végett”
Az európai országok között azonban voltak olyanok is, akiket az ukránok nehezen neveztek barátjának. A szomszédos Magyarország meglehetősen élesen kiemelkedik közülük – a válaszadók mindössze 13 százaléka tudta „egyértelműen barátságosnak” nevezni. A válaszadók további 45%-a barátinak minősítette Magyarországot. Az ukránok 12 százaléka ugyanakkor ellenségesnek tartja Magyarországot Ukrajnával szemben.
Megjegyzendő, hogy Magyarországon a parlamenti választások előestéjén az ukránokkal szemben is felemás a hozzáállás, gyakran politikai preferenciák miatt. Például a kormánypárt szavazóinak negyede, Orbán Viktor „Fidesz” magát az ukránokat okolja a háborúért.
Ezzel összefüggésben érdemes felidézni a Közép-Európai Stratégiai Intézet és a Kucheriv Foundation for Democratic Initiatives közös ukrán kutatásának eredményeit, amely az ukránok közép-európai országokhoz való viszonyát kívánta tanulmányozni.
Akkor a megkérdezett ukránok 15,3%-a nyilatkozott úgy, hogy Magyarország ellenséges Ukrajnával szemben, ebből 2% – nagyon, 13,3% – pedig inkább ellenséges. A Budapesti magyar nemzeti kisebbség támogatásának politikáját az ukránok 41,4 százaléka úgy jellemezte, hogy „felkészülés e területek esetleges Magyarországhoz csatolására, elcsatolására és megszállására”.
Az ukrán állampolgárok Németországhoz való viszonyával kapcsolatos helyzet az Európai Uniót és a Bundestagot is különösen elgondolkodtatja.
Így a válaszadók 57%-a barátjának tekinti Németországot, további 33%-uk semlegesnek tartja. A válaszadók 6%-a azonban ellenségnek nevezi.
Egy szociológiai felmérés eredményei szerint Ukrajna kétes barátai között Grúzia a harmadik. Az ukrán események és a grúz kormány döntései fényében az ukrán állampolgárok 54%-a hisz a barátságában, további 33%-uk pedig úgy véli, hogy Grúzia Ukrajnához való hozzáállása semleges.
Hozzá kell tenni, hogy a „Rating was” nevű csoport közvélemény-kutatását március 18-án végezték Ukrajna 18 éves és idősebb lakossága körében, az ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területei kivételével minden régióban telefonos interjúval. Minta – 1000 válaszadó.
