Este timpul să ne asumăm responsabilitatea”. Discursul apărătorului ucrainean al drepturilor omului la acordarea Premiului Nobel pentru Pace
15 december, 2022
Az ukránok többsége egyértelműen ellenségnek nevezte Oroszországot és Fehéroroszországot, az Oroszországgal kapcsolatos döntés példátlanul egyhangúnak bizonyult. A barátok között – szinte minden európai ország, de nem mindegyik kap egyértelmű támogatást.
Ezt bizonyítja a “Rating” szociológiai csoport ukrán állampolgárok körében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásának eredménye, amelyet március 18- án, Oroszország Ukrajna elleni háborúja közepette végeztek.
Így a közvélemény-kutatás eredménye szerint az ukrán állampolgárok 95%-a “egyértelműen ellenségnek” tartja Oroszországot. 3% “meglehetősen ellenségesnek”, 1% “semlegesnek” és “nehezen megválaszolhatónak” nevezte. A túlnyomó többség (52%) egyértelműen ellenségesnek tartották, február 24-e után Fehéroroszországot. További 32% “inkább” ellenségnek találja.
Ez nem meglepő, hiszen az Activegroup március 11-14-én végzett közvélemény- kutatása szerint az oroszok többsége támogatja Oroszország hadi agresszióját más európai országok ellen (86,6%).
Az ukránok Kínához való hozzáállását semlegesnek határozták meg – a válaszadók 63%-a gondolja így, a válaszadók 15%-a nevezte ellenségesnek.
Lengyelország jóvolta az ukránok rokonszenvét
Azok az országok körében, akiket Ukrajna barátainak tart, nem ilyen egyértelmű a helyzet. Így Lengyelország a nemzeti szimpátiák vitathatatlan vezetője lett. A megkérdezett ukránok 79%-a “egyértelműen barátságosnak”, további 17% pedig “inkább barátságosnak” nevezte az országot.
Ezt az eredményt befolyásolta a március 6-án elhangzott közvetlen gázimport engedélyezéséről szóló hírek, valamint Lengyelország nemzetközi szintű támogatása. Március 18-án kezdeményezett egy békefenntartó misszió bevezetését Ukrajnában, amelyről a következő brüsszeli NATO-csúcson is szó lesz.
A legtöbb preferenciát Lengyelország szerezte, a lojális menekültpolitikája végett. A háború kezdete óta több mint 2 millió ukránt fogadtak be. Biztosítva a maradási lehetőséget, valamint munkavégzési engedélyt és elhelyezkedési lehetőséget.
Nyilvánvalóan a Kreml sem hagyhatta figyelmen kívül az ukrán és a lengyel nép közötti kölcsönös bizalom növekedését. Ezért úgy döntöttek, hogy befolyásolják ezt a barátságot azzal, hogy elindítanak egy tézist arról, hogy Lengyelország egy
békefenntartó művelet leple alatt átveheti az irányítást Nyugat-Ukrajna és Lemberg felett.
Emellett Litvánia, az Egyesült Királyság és többek között az Ukrajnával „egyértelműen jó kapcsolatban lévő” Egyesült Államok 85-88 százalék támogatást kapott.
Semlegesség vagy „baráti kapcsolat az adott helyzet végett”
Az európai országok között azonban voltak olyanok is, akiket az ukránok nehezen neveztek barátjának. A szomszédos Magyarország meglehetősen élesen kiemelkedik közülük – a válaszadók mindössze 13 százaléka tudta “egyértelműen barátságosnak” nevezni. A válaszadók további 45%-a barátinak minősítette Magyarországot. Az ukránok 12 százaléka ugyanakkor ellenségesnek tartja Magyarországot Ukrajnával szemben.
Megjegyzendő, hogy Magyarországon a parlamenti választások előestéjén az ukránokkal szemben is felemás a hozzáállás, gyakran politikai preferenciák miatt. Például a kormánypárt szavazóinak negyede, Orbán Viktor “Fidesz” magát az ukránokat okolja a háborúért.
Ezzel összefüggésben érdemes felidézni a Közép-Európai Stratégiai Intézet és a Kucheriv Foundation for Democratic Initiatives közös ukrán kutatásának eredményeit, amely az ukránok közép-európai országokhoz való viszonyát kívánta tanulmányozni.
Akkor a megkérdezett ukránok 15,3%-a nyilatkozott úgy, hogy Magyarország ellenséges Ukrajnával szemben, ebből 2% – nagyon, 13,3% – pedig inkább ellenséges. A Budapesti magyar nemzeti kisebbség támogatásának politikáját az ukránok 41,4 százaléka úgy jellemezte, hogy „felkészülés e területek esetleges Magyarországhoz csatolására, elcsatolására és megszállására”.
Az ukrán állampolgárok Németországhoz való viszonyával kapcsolatos helyzet az Európai Uniót és a Bundestagot is különösen elgondolkodtatja.
Így a válaszadók 57%-a barátjának tekinti Németországot, további 33%-uk semlegesnek tartja. A válaszadók 6%-a azonban ellenségnek nevezi.
Egy szociológiai felmérés eredményei szerint Ukrajna kétes barátai között Grúzia a harmadik. Az ukrán események és a grúz kormány döntései fényében az ukrán állampolgárok 54%-a hisz a barátságában, további 33%-uk pedig úgy véli, hogy Grúzia Ukrajnához való hozzáállása semleges.
Hozzá kell tenni, hogy a “Rating was” nevű csoport közvélemény-kutatását március 18-án végezték Ukrajna 18 éves és idősebb lakossága körében, az ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területei kivételével minden régióban telefonos interjúval. Minta – 1000 válaszadó.
