Rovatok 29 november 13:22

Közép-európai ország-e Fehéroroszország?

A címben feltett kérdés első ránézésre okafogyott, hiszen mindenki tudja, hogy Fehéroroszország kelet-európai ország.

S mindez így is van, azonban van egy paradoxon: Nyugat-Európában a közép-európai országokat szintén kelet-európai országoknak tekintik. Más szóval, csak azok az országok tartoznak Közép-Európához, amelyek a kontinens ezen részéhez tartozóknak tartják magukat. Mert Közép-Európa fogalma valójában nem a földrajzról szól, hanem a Kelettől való megszabadulás intellektuális koncepciójáról.

130967735 4126953477321691 5181720544636998091 N 2

Mindezt jól illusztrálja az a fogalomzavar, amely Közép-Európa tanulmányozása során felmerül. Például a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Intézetében (SEW UW), ahol volt megtiszteltetésem tanulni, a régió és a szakirány szempontjából az alábbi országokat sorolták Közép-Európához: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia + Románia, mely Erdélynek köszönhetően lett besorolva a közép-európai kontextusba, hiszen Erdély történelmileg Közép-Európához tartozott.

Ugyanakkor Romániát a Balkán témakörében is tanulmányoztuk, Ukrajna azonban, mely egyaránt rendelkezik közép-európai területekkel (Zbrucsig) és kvázi balkáni régiókkal (Besszarábia, részben Bukovina és Kárpátalja), sem Közép-Európa, sem a Balkán témakörében nem szerepel.

Ráadásul a magát közép-európainak valló Szlovénia és Horvátország valamiért nem került be a közép-európai diskurzusba, mindig a balkáni kontextusban beszéltek róluk, bár ezek az országok jóval hosszabb ideig voltak az Osztrák-Magyar Monarchia kötelékében, mint Jugoszlávia összetételében. 

A Nyugat-Európához tartozó Ausztria volt ebből a szempontból a legkevésbé szerencsés, holott a legtöbb szakértő állítása szerint az osztrák-magyar örökséghez való tartozás a közép-európaiság jele. Ismétlem, nem földrajzi értelemben vett fogalmakról van szó: Prága Bécsnél nyugatabbra fekszik, de Csehország Közép- (vagy Kelet-) Európához, Ausztria pedig Nyugat-Európához tartozik. 

Ezért el kell ismerni, hogy Közép-Európa koncepciója elsősorban a XX. század második felében egy értelmiségiek (Kundera, Milos, Konrad, Havel stb.) által létrehozott intellektuális projekt.

Szűkebb értelemben csak a jelenlegi Visegrádi Négyek országai tartoznak Közép-Európához, tágabb értelemben pedig mindazok az országok, amelyek Németország és Oroszország között helyezkednek el (az adriai Szlovéniától a balti Észtországig és a fekete-tengeri Ukrajnáig terjedő terület).

Őszintén szólva valahogy így kellene kinéznie a földrajzi Közép-Európának, ha a kontinens keleti része az Urálnál végződik.

Elnézést a hosszú bevezetésért, melyre azért volt szükség, hogy elmagyarázzam: az ország saját magát festi fel Közép-Európa (képzeletbeli) térképére. 

Mert egy portugál vagy egy angol számára Lengyelország és Magyarország Kelet-Európa, s nem pedig Közép-Európa (akárcsak Ukrajna). Vagyis a magyarok és a lengyelek csak azért közép-európaiak, mert annak tartják magukat.

A Közép-Európa-koncepció tápláló energiája abban rejlik, hogy a Kelettől (értsd: Oroszországtól) való elszakadás talaját képezi. Áttételesen szólva, ha nem az ukrán értelmiségiek és írók munkája az 1990-es években és a 2000-es évek elején, nem lett volna Narancsos Forradalom és Euromajdan. Hiszen az értelmiségi elitünk a függetlenség mindhárom évtizede alatt Ukrajna Európához való mély tartozásának mítoszát kovácsolta, lassan Keletről Nyugatra lopva bennünket, és ez az út magában foglalja a Középre jutást.

A Közép-Európához tartozás koncepciójának köszönhető, hogy az ukránok többsége készen állt az Oroszországgal és az „orosz világgal” való fájdalmas szakításra. És éppen ennek a koncepciónak a hiánya miatt nem járt sikerrel a fehéroroszok forradalma Fehéroroszországban. 

Hiszen a fehérorosz ellenzék vezető politikusai továbbra is azt állítják, hogy tiltakozásuk nem Oroszország, hanem csak Lukasenko ellen irányul; hogy az ő forradalmuk nem jelenti az Európába vezető utat. Ez véleményem szerint alapvető hiba, ami megbénítja az egész tiltakozást.

Mert egy igazi Fehéroroszország megteremtéséhez a fehéroroszoknak (elsősorban az intellektuális elitnek) meg kell találniuk az országukat Közép-Európa térképén, és újra kell gondolniuk (reinvent) nemzetük koncepcióját.

És ez az európai kontextusra való elhivatottság, amikor a fehérorosz földek Lengyelország részei voltak, a rzeczpospolitai demokrácia évszázados hagyományaival való kapcsolat megtalálása, a magdeburgi önkormányzati jog elfeledett lehetőségeinek kihasználása a városok számára megalapozhatja az Oroszországtól való elszakadást és a valódi függetlenséget.

Ebben a kontextusban a „Közép-európai ország-e Fehéroroszország?” címben feltett kérdésre a válasz egyértelmű: jelenleg nem. De elkerülhetetlenül azzá kell válnia, ha meg akar menekülni az orosz Kelet mocsarában való teljes feloldódástól. 

 

Andrij Ljubka, az InfoPost.Media számára

fotó: Hari Krisshnan 

Ця публікація доступна також українською: Чи є Білорусь центральноєвропейською?

This text is also available in English: Does Belarus belong to Central Europe?

 

*Ez a szöveg egy szerzői rovat, ezért mindenekelőtt az anyag szerzőjének véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik az InfoPost szerkesztőségének álláspontjával. A szerzői hasábokat elsősorban a fontos témákról szóló vita kedvéért tesszük közzé, mert hiszünk a nyilvános párbeszéd erejében. Ha szerzői rovatot szeretne küldeni nekünk, kérjük, az alábbi címre írjon: editor.infopost@gmail.com.

Hozzászólások