Nemzeti kisebbségek és a terület megosztása: hogyan próbálja a Kreml megosztani Ukrajnát és a Nyugatot

nemzetközi kommunikációban, önkéntes munkával vagy a honvédségben való közvetlen részvétellel. Az állam és a területén évtizedek óta élő nemzeti közösségek közötti kapcsolatok gyengítése, valamint Ukrajna és szomszédjai közötti megosztása érdekében a Kreml továbbra is aktív dezinformációs kampányt folytat.

Az orosz és oroszbarát média által terjesztett egyik legelterjedtebb dezinformációs narratíva Ukrajna állítólagos területi és etnikai megosztása. Különösen Nyugat-Ukrajna szétválasztása és felosztása a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország között.

Újra próbálkoznak azzal, hogy ismét legalizálják ezt a témát az információs térben, Dmitrij Medvegyev volt orosz miniszterelnök és volt elnök március 4-én a Szocsi melletti orosz ifjúsági világfesztiválon azt mondta, hogy „Ukrajna természetesen Oroszország”. Szerinte Ukrajna nagy területei a Dnipro folyó bal és jobb partján „stratégiai történelmi határain” belül Oroszország „szerves” részei. A beszéd során Medvegyev két Európa-térképet mutatott, az egyiken Ukrajna részekre osztva látható, területét állítólag más országok részeként.

Medvegyev azt mondta, hogy ezt a térképet „nyugati elemzők” készítették, de nem nevezte meg őket. A Kreml támogatójának képzeletében Ukrajnának csak a kijevi régióból kellene állnia, Vinnyica régiót pedig valamiért Romániának tulajdonította.

Az Institute for the Study of War jelentése szerint Oroszország a Medvegyev által mutatott „ukrán térkép” segítségével demonstrálta maximalista területi céljainak megváltoztathatatlanságát. A Kreml ily módon felelevenítette a kelet-európai országok Ukrajna nyugati régióira vonatkozó állítólagos „területi követeléseinek” narratíváját, hogy igazolja saját agressziós háborúját.

Medvegyev beszéde egy olyan narratíva betetőzése volt, amelyet már korábban, de különösen 2024 január-februárjában széles körben terjesztettek az ukrán információs térben. Például e két hónap alatt több mint 8,4 millió megtekintést kaptak azok a jelentések, amelyek Lengyelország állítólagos szándékáról szóltak, hogy elcsatolja a nyugat-ukrajnai és magyarországi területeket, illetve Románia érdeklődéséről Kárpátalja iránt.

Január 1. és július 30. között az Osavul, egy mesterséges intelligencia alapú platform segítségével, amely segít az információbiztonság elemzésében, összesen 859 üzenetet figyeltünk meg ebben a témában, amelyek több mint 560 csatornán keresztül terjedtek.

Amit a propagandisták terjesztenek

Az üzenetek fő témái Ukrajna azon területeit érintették, ahol magyar és román nemzetiségű közösségek élnek – Kárpátalját és Bukovinát, valamint a Lembergtől és Volinytól Zsitomírig terjedő területeket. A propagandisták fő területi „étvágyát” Lengyelországnak tulajdonították, míg Magyarországnak Kárpátalját, Romániának pedig Bukovinával és Vinnyicával kellett volna beérnie.

Az üzeneteket a „Nagy-Magyarországról” szóló tézisek erősítették. Ennek érdekében megemlítették a 2022-es incidenst Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki egy „Nagy-Magyarország” térképével ellátott sálat viselve vett részt a magyar és a görög válogatott barátságos labdarúgó-mérkőzésén Budapesten.

A „Nagy-Románia” gondolatát is aktívan népszerűsítik, amelynek égisze alatt Románia magába foglalta volna Csernyivci és az Odesza régiók egy részét, valamint Moldovát.

Mindkét ideológiát aktívan támogatják a szélsőjobboldali pártok Magyarországon és Romániában.

– Az orosz propaganda azt a narratívát terjeszti, hogy Ukrajna nyugati szomszédjai (Lengyelország, Magyarország, Románia) állítólag arra törekszenek, hogy elcsatolják a nyugat-ukrajnai területeket. Moszkva ezt azzal magyarázza, hogy Ukrajna már elvesztette a háborút, így ezek az államok Ukrajna számára nem szövetségesek, hanem inkább ellenségek” – mondja Yehor Brailian nemzetközi megfigyelő, a Detector Media elemzője. – Ugyanakkor Oroszországnak számos olyan botfarmja van, amely az ukránok és a lengyelek, magyarok és románok közötti viszálykodásra törekszik.

Ugyanakkor az elemző szerint Oroszország információs befolyásának szintje ebben a három országban eltérő. Magyarországon a Telegram nem népszerű, Lengyelországban Oroszország a történelmi politikára és a gabonára, Romániában pedig a Nyugat-ellenességre támaszkodik. A területek elcsatolásáról szóló narratívát a külföldi látogatások és az ukrán vezetők találkozói során a Lublini háromszög vagy a kétoldalú csúcstalálkozók keretében erősítik.

– Az Orosz Föderáció érvként arra hivatkozik, hogy a lengyel katonai kiképzőkre Nyugat-Ukrajnában azért van szükség, hogy előkészítsék Galícia területét a Lengyelország általi annektálásra” – mondta Brailian.

– Magyarországgal bonyolultabb a helyzet, mivel Orbán Viktor médiabirodalma segítségével igyekszik kedvező információs narratívákat kialakítani, hogy megerősítse a trianoni trauma tézisét, és tovább igyekszik Kárpátalját (valamint a Vajdaságot és Erdélyt) elveszett területként feltüntetni.

* Az első világháborúban az antant szövetségesek és Magyarország között 1920-ban megkötött trianoni békeszerződés értelmében Magyarországnak jelentős korlátozásokat és területveszteséget kellett elfogadnia. Ekkor Kárpátalja és egész Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság része lett.

Kinek szólnak ezek az üzenetek?

Az Ukrajna szomszédos államok közötti esetleges területi felosztásának tézise többek között arra irányul, hogy megrongálja Ukrajna kapcsolatait nyugati szomszédéival, a Nyugatról érkező fenyegetés benyomását keltse, és szakadást okozzon a szövetségesek között. Több célközönsége is van:

• orosz közönség. Az ilyen narratíváknak meg kell erősíteniük a bizalmát az Ukrajnával szembeni területi követelésekkel kapcsolatos orosz lépések helyességében, meg kell erősíteniük az „orosz őshonos területek” orosz vízióját, és azt a benyomást kell kelteniük, hogy maga a szomszédban létező független Ukrajna gondolata jelentéktelen;
• az ukrán közönség, akik körében az ilyen narratívák célja, hogy áruló érzelmeket és hitetlenséget keltesnek a nyugati országok valódi szándékai iránt. Külön meg kell itt említeni a magyarok, szlovákok és lengyelek csoportját, akiknek a kampány kezdeményezői szerint el kell játszaniuk azt az elképzelést, hogy Ukrajna egy része az anyaországuk részévé váljon
• a nyugati közönség, különösen a nacionalista és szélsőjobboldali politikai erők támogatói Lengyelországban, Magyarországon (különösen a Mi Hazánk), Romániában (Szövetség Románia Egységéért / AUR és SOS) és Szlovákiában (Szlovák Nemzeti Párt / SNS), akik az orosz dezinformációs narratíváknak köszönhetően további lendületet kapnak a bosszúhoz és eszméik népszerűsítéséhez. Tekintettel a szélsőjobboldali eszmék növekvő népszerűségére ezekben az országokban, egy ilyen közönség nagyon ígéretesnek tűnik a Kreml számára.

– Nyilvánvaló, hogy a hidegháború elvesztésével és a Szovjetunió összeomlásával a modern Oroszország mozgósította jelentős erőforrásait, hogy ne szalassza el a lehetőséget a külső erők befolyásolására, amely az „orosz világ” eszméjének egyik pillérévé válhat. Ez a támogatás banálisan oroszbarát vagy orosz finanszírozású társadalmi-politikai erőkké vált Európában” – véli Christian Skiryak, egy magyarországi önkéntes. – „Rendszerint nagyon marginális választóik vannak (akárcsak Oroszországban), ami könnyen bebizonyítható, hogy Ukrajna valójában egy mesterséges állam, amelynek Oroszország nélkül nincs perspektívája, mert Oroszország tulajdonképpen létrehozta. Mi kell még érvként? Elég, ha egyszerűen beleássuk magunkat a „keresztény” értékeket érintő apróságokba, megszerkesztjük és helyesen mutatjuk be Ukrajna többnemzetiségű történelmét egy ilyen marginális közönség számára

Krisztián szerint Oroszország elhúzódó információs háborúja után azokat a területeket, ahol az ukrán nép és a szomszédos országok népei 1991 óta barátságban élnek egymás mellett, az orosz hírek címlapjai „ősorosz területeknek” nevezik. Ez vonatkozik a Kárpátaljai magyarokra, a galíciai lengyelekre és a bukovinai románokra.

– A lényeg annak bizonyítása, hogy Ukrajna nem létezik, vagy hamarosan nem fog létezni. És véleményem szerint az a legabszurdabb, hogy ezt nem az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselői mondják, hanem e szomszédos országok lakói.

Nem akarok ellen-narratívát erőltetni, de ne feledkezzünk meg Oroszország kis népeiről, akiket nem lehet migránsoknak nevezni, hanem inkább régóta szenvedő megszállt népeknek, akiknek a közeljövőben biztosan lesz beleszólásuk. Az elmék megszállása sokkal veszélyesebb, mint a területek megszállása.

Ezért van szükségünk nehéz tüzérségre maguktól az ukrajnai népek képviselőitől, amelyek telitalálatot adhatnak, és felszabadíthatják a moszkvaiak által megszállt szomszédjaink egy részének elméjét…

Propagandisták és „hasznos idióták”: ki terjeszti a narratívát?

A nyugati szomszédok Ukrajna területére való állítólagos betolakodásáról szóló narratíva népszerűsítését célzó kampány figyelemre méltó a léptékével – az egyszerű propagandistáktól a Kreml vezető tisztviselőiig minden szintű forrás folyamatosan részt vesz a népszerűsítésében.

Általánosságban több hagyományos csoportba sorolhatók:

• Az Orosz Föderáció hivatalos képviselői (Vlagyimir Putyin, Dmitrij Medvegyev);
• az orosz állami média (RIA Novosztyi, RT (International), Moszkovszkij Komszomolec, tass.ru stb.);
• orosz „Z-közönség”, bloggerek és „katonatisztek” a Telegramon (a legnagyobb terjedelműek a Readovka, a Visszatértek a Z-háborúba 🇷🇺, a Frontvonalon 🇷🇺, az Ostashko! Vazhne);
• az ukrán oroszbarát kiadványokat, névtelen telegram-csatornákat és a Kreml által ellenőrzött csatornákat (Ukraine.ru, Truha⚡️Kharkiv) utánozva.);
• oroszbarát ukrán „szakértők”, újságíró bloggerek vagy „hasznos idióták” (pl. a „News Factory” YouTube-csatorna, ukrajnai oroszbarát propagandista, Medvedcsuk oroszbarát csatornáinak korábbi házigazdája, Diana Pancsenko, akinek a legnagyobb elérésű üzenetei voltak ebben a témában, vagy akár Dmitrij Gordon Vaszilij Golovanov műsorában).

Hogyan hirdetik a szomszédos jobboldali radikálisok Ukrajna megosztásának témáját

Az Ukrajnára gyakorolt információs nyomásgyakorlás másik szereplője Oroszország oldalán a szomszédos uniós országok szélsőséges, jobboldali radikális pártjai, amelyek a „Nagy-Magyarország” vagy a „Nagy-Románia” témájában szereztek politikai minősítést.

– Sőt, egy időben még olyan állítások is felmerültek, hogy Románia és Magyarország meg tudott állapodni abban, hogy Magyarország nem tart igényt a romániai magyar történelmi földekre, és Románia nem tart igényt Kárpátalja területére. A teljes bevonulás után azonban azt látjuk, hogy Románia barátságos álláspontot képvisel Ukrajnával szemben, és nincs előítélet” – mondja Taras Datsyo kutató, a Román Kulturális és Civilizációs Központ – Tisza vezetője. – „Nagyon jól látjuk az ilyen beadásokat a szomszédos uniós országok oroszbarát pártjai részéről. Romániában például az AUR (Románia Egységének Szövetsége) és az SOS (amelyet az AUR egykori tagja, Diana Shoshoake alapított) radikális pártok játszanak erre a témára. Álláspontjuknak azonban egyáltalán semmi köze Románia hivatalos politikájához.

A tudós szerint a hivatalos Bukarest úgy pozícionálja Romániát, mint olyan országot, amelynek meg kell védenie Európát egy esetleges orosz támadástól, ha Ukrajna nem tud elrettenteni egy teljes körű inváziótól.

– Ha a helyzetet a régió kisebbségeire gyakorolt hatások összefüggésében vizsgáljuk, nem szabad Kárpátaljára vagy Bukovinára szorítkoznunk, hanem a szomszédos Moldovára is ki kell terjednünk. Moldovát úgy tekintik, mint az egyik következő országot, amely az orosz agresszió elszenvedője lesz. Ez egy kis ország, és figyelembe kell venni a Dnyeszteren túli és Gagauziát, amelyek inkább orosz nyelvű régiók. E régiók lakosságának egy része valójában nagyon közel áll Oroszországhoz, annak információs területén van, és nem tekintik magukat Romániába integrálódottnak.

Így a régi narratívát, miszerint Ukrajnának vissza kell térnie „az anyaszovjetunió kebelébe”, mint a túlélés egyetlen előfeltételét, meglehetősen sikeresen utánozták. Most azon az állításon alapul, hogy az Európai Unió kettős mércével mér, áruló, és meg akarja osztani Ukrajna területét. Ezt a narratívát folyamatosan támogatja mind az oroszbarát média, mind a magas rangú politikusok, mint például Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki Lengyelországot vádolta képmutatással Ukrajnával szemben.

Ennek az elbeszélésnek az a célja, hogy megkérdőjelezze az Európai Unió, mint szomszédsági társulás gondolatát, valamint vezetőinek és intézményeinek tekintélyét. Ehelyett olyan vezetőket kínálnak a közönségnek, akik a globális hatalmak és társulások ellen szólaltak fel – Putyin, Orbán, Fico és mások -, akiknek célja a globális Európa megosztása és a védelmi képességének gyengítése mind információs, mind fizikai értelemben.

🇺🇦 Ця публікація доступна також українською мовою: Національні меншини та розкол території: як Кремль намагається розсварити Україну і Захід

Infopost.media