Immunitás a provokációkkal szemben, a sztereotípiák leküzdése és a családok újra egyesülése: mivel foglalkozik most a Kárpátaljai magyar közösség

A Kárpátaljai magyarok témája általában akkor kerül előtérbe, amikor bizonyos politikai folyamatok zajlanak Magyarország és Ukrajna között, vagy a Kreml információs kampányokat indít az ukrán helyzet destabilizálása végett. Az aktív katonai akciók, valamint a magyar állampolgárság és a külföldi tömeges kivándorlás, a nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos „égő” kérdések hátterébe kerültek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kérdés háttérbe vonult. Ukrajnának még mindig vannak európai integrációs kötelezettségei a nemzeti kisebbségi jogok terén, és még mindig folynak a tárgyalások az úgynevezett „Orbán 11 követelésről”, amelyeket a magyar kormány az ukrán EU-csatlakozás támogatásáért cserébe terjesztett elő.

Milyen ma a Kárpátaljai magyar közösség élete, miért nem sikerült a Kremlnek teljesen a megosztás eszközévé tennie a nemzeti kérdést Ukrajnában, és milyen pozitív lépések történnek Ukrajna és Magyarország kapcsolatában – erről beszélgettünk Zubánics László történész professzorral, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetőjével.

Hogyan él a Kárpátaljai magyar közösség a háború harmadik évében

Zubanics László szerint a legtöbb embert most olyan mindennapi kérdések foglalkoztatják, mint az áram kimaradások, a fűtés és az ellátmány biztosítása a téli időszakra.

– A vidéken élők most aratják le a termést, és próbálnak további forrásokat találni, hogy felkészüljenek a nehéz télre. Ez minden ukránnak gondot okoz, mind a Kárpátok túloldalán, mind Kijevben és más régiókban, ezért nem a politika ideje. A magyar közösség sajátossága, hogy részben külföldön élő és dolgozó családtagok tartják el, így egyelőre nincsenek nagyobb anyagi megrázkódtatások.

A professzor szerint azonban a rokonokkal való kommunikáció és a családok újra egyesítése problémája egyre inkább a felszínre kerül.

– Sok olyan eset van, amikor a feleség és a gyerekek otthon maradtak Kárpátalján, míg a férj külföldön van. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy meglátogassa őket, mert egy ilyen utazás több családtag számára meglehetősen költséges lehet. Ezért, különösen nyáron, a kárpátaljai magyarok egy része újra gondolta az életét, és megnőtt azoknak a száma, akik akár állandó, akár ideiglenes tartózkodás céljából külföldre költöztek. Meg lehet őket érteni, mert külföldön keresik a stabilitást, a banális áramellátástól a háború egyéb következményei [elől való menekülésig].

Mennyi magyar nemzetiségű lakos maradt Kárpátalján?

Zubánics László az Infopostnak adott interjújában 2022 elején arra utalt, hogy a kárpátaljai magyarok száma 2022-ben 100 ezerre vagy még kevesebbre csökkenhet. Ekkor már mintegy 30 ezer magyar hagyta el az országot a háború kitörése miatt.

– Ma különböző becslések szerint 60-70 ezer magyar él állandó jelleggel Kárpátalján. Visszatekintve, 2001 óta ez a szám mintegy 50%-kal csökkent. Ha mélyebben vizsgáljuk ezeket az adatokat akkor ennek a 60-70 ezer főnek a nagyobb többsége nyugdíjas vagy kiskorú. A munkaképesek aránya nagyon kicsi. Ezért mindenki aggódik, hogy mikor és hogyan ér véget a háború.

A nemzeti közösségek kényelmes életének alapja az évek során kiépített infrastruktúra – óvodák, iskolák és kulturális központok. Ezek nemcsak a nyelvet és a kultúrát támogatják, hanem munkahelyeket is biztosítanak. Azonban például a magyar anyanyelvű gyermekek számának csökkenése befolyásolja az önkormányzatok képességét arra, hogy kisebbségi tannyelvű kis létszámú osztályokat tartsanak fenn.

Az ukrajnai menekülteket, köztük az etnikai közösségekhez tartozó menekülteket támogató programokat érintő magyarországi megszorításokról

Augusztus végén új kormányrendelet lépett életbe Magyarországon, amely szigorítja az Ukrajnából érkező menekültekkel szemben támasztott követelményeket.

Az új szabályozás szerint csak azok az ukránok lesznek jogosultak állami támogatásra, többek között ingyenes lakhatásra és havi alaptámogatásra, akiknek utolsó hivatalos ukrajnai lakcíme azokban a régiókban volt ahol harcok folynak vagy a fronthoz közeli régiókban éltek.

A változások következtében a Magyarországon élő 31 ezer ukrán közül sokan lakás és segély nélkül maradtak. Emberi jogi aktivisták szerint a leginkább érintettek a Kárpátaljai régióban élő magyar ajkú roma etnikai kisebbség tagjai, akik olyan szállásokon éltek, amelyek elveszítették a finanszírozást.

– Itt valóban különbséget kell tenni a Kárpátaljai magyarok és a magyarul beszélő romák között. Ismerek olyan magyar nemzetiségűeket a közösségünkből, akik szintén kiutaztak Ukrajnából, de nem kértek védelmet, és maguktól találtak munkát és lakást. A romák esetében gyakran kiderül, hogy nem is beszélnek jól ukránul, és magyar útlevelük van. Márpedig az uniós jog szerint az uniós állampolgárok nem jogosultak menekültstátuszra.

Miért nem használta ki Oroszország teljes mértékben az etnikai kérdést Ukrajnában, és vannak-e veszélyek a jövőben?

2014-2015-ben a „magyar” autonómia témáját Kárpátalján az orosz propaganda segítségével kezdték aktívan népszerűsíteni. Ha azonban akkoriban ez főleg médiaprovokációkkal járt együtt, 2018 után ezek aktív cselekményekké váltak.

A 2018-ban a legnagyobb visszhangot kiváltó esemény volt, amikor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron található irodája elleni két egymást követő támadás volt. Február 4-én Molotov-koktéllal találták el az Ungvár központjában, a vízparton álló épületet, február 27-én pedig robbanóanyagot helyeztek el ott. Később a bűnüldöző szervek azonosították az elkövetőket és a szervezőt, és provokációban orosz nyomokat leltek.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 2023 áprilisában még egy tematikus gyűjteményt is kiadott „Magyarellenes akciók Ukrajnában 2014-2018” címmel, a Lehotszkij Tivadar Szociológiai Kutatóközpont tanulmánya alapján. Az összeállítás 426 olyan esetet tartalmaz, amikor a provokációkat magyarellenesnek jelölték.

Az információs térben időről időre még mindig megjelennek a magyarok és ukránok megosztására irányuló információs kampányok.

– Az etnikai kérdést bármikor fel lehet használni, de van-e rá most igény? Az ukrán társadalomban, Európában, a háború harmadik évében a legtöbb ember már megérti, hogy amikor különböző plakátok jelennek meg, vagy provokatív üzeneteket küldenek a telefonjukra, az valahonnan keletről jön.

Zubánics László szerint azonban a magyarokról és a magyar közösségről az idők során létrejött sztereotípiák elég mélyen megragadtak az elmékben, és nem történt különösebb munka ezek a sztereotípiák megváltoztatásában.

– Gyakran látom például, hogy amikor a média felvet egy olyan kérdést Ukrajna és Magyarország kapcsolatáról, amelynek semmi köze a Kárpátaljai magyarokhoz, az emberek mindig megpróbálják a mi közösségünket is belekeverni, és szeparatizmussal vádolnak minket. Ha az 1990-es évek elején, Ukrajna függetlenségének első napjaiban a kárpátaljai magyarság körében felmerült az esetleges területi és kulturális autonómia kérdése, akkor mára a helyzet nagyon megváltozott. A magyar közösség ma már nem a régió lakosságának 12%-át teszi ki, mint korábban, hanem talán 5-6%-át. Ezért újra kell gondolnunk minden prioritást, a stratégiát, hogy merre tartunk, mit akarunk.

Ukrán iskola megnyitása Budapesten

Augusztus 5-én bejegyezték az első nyilvános ukrán-magyar kétnyelvű középiskolát és gimnáziumot Budapesten.

A magyar fővárosban élő ukrán diákok az 1-12. osztályban anyanyelvükön tanulhatnak majd egy ötnapos nappali tagozatos iskolában. Ezzel párhuzamosan a gyerekek első idegen nyelvként tanulják majd a magyart.

Az iskolát és a gimnáziumot a magyar kormány finanszírozza majd az állami költségvetésből. Zubánics László szerint ez pozitív lépés a magyar-ukrán kapcsolatokban.

– Az iskola megnyitásának két különböző részből áll. Az első a magyar állampolgárságú ukránok közszolgáltatásokhoz való hozzájutása jogának biztosítása. Hiszen például a nemzeti kisebbségek gyermekei számára nyújtott oktatási szolgáltatások biztosítása a magyar alkotmányban is szerepel. Ez egy olyan kérdés, amely már 10 éve napirenden van, de nem volt elég gyerek és szülő, akinek ez fontos lett volna.

Most a háború felgyorsította ezeket a folyamatokat, és végre összegyűlt egy bizonyos létszám ahhoz, hogy ezt az iskolákat meg lehessen nyitni. Ez a második része, hiszen az ukrán menekültek számára elérhetővé vált az oktatási lehetőség.

Korábban, amikor felmerült a kérdés, hogy hány ukrán tannyelvű iskola van Magyarországon, minden alkalommal azt mondták, hogy nulla. Miért nulla? Mert nem voltak, akik ezeket a közszolgáltatásokat igénybe akarták venni. Most már vannak, és egy ilyen intézmény megnyitása nagyon pozitív lépés.

🇺🇦 Ця публікація доступна також українською мовою: Імунітет до провокацій, подолання стереотипів та возз’єднання з сім’ями: чим зараз живе угорська спільнота Закарпаття

Vitaliy Dyachuk az Infopost.media számára
Borítókép: RMDSZ