Kétnyelvű ökooktatás: hogyan működik egy magyar tannyelvű általános iskola egy hucul faluban

A Kárpátaljai Kőrösmező falut büszkén nevezik a Huszti járás fővárosának. De a múltjára tekintve és a magyar határtól való távolsága ellenére meglehetősen nagy magyar nyelvű közösséggel rendelkezik, amelynek saját történelme van. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint a magyar ajkú lakosság aránya itt több mint 8% volt.

A magyarul beszélő lakosok kérésére a falu egyik iskolájában évek óta 9 osztályban magyar tannyelvű oktatás folyik. Keszler Mária, a sváb, szlovák és magyar gyökerekkel rendelkező tanárnő itt tanítja a magyar anyanyelvű gyerekeket az általános iskolában. Maria egy ideig hetente 250 kilométert utazott Ungvárról, hogy a gyerekek a nemzeti közösség nyelvén tanulhassanak.

– Vedd el az emberek nyelvét, és a nemzet megszűnik létezni, ezért minden nemzet harcol a nyelvéért, – mondja a tanár. – És mivel az ukránok, magyarok, románok, szerbek, lengyelek és szlovákok már több száz éve élnek Kárpátalján, igyekeznek megőrizni gyökereiket azzal, hogy a mindennapi életben az anyanyelvüket beszélik.

Mária szerint az államnyelv ismerete nem annyira törvényi követelmény a nemzeti közösségek tagjai számára, mint inkább lehetőség, mivel lehetővé teszi számukra, hogy bejussanak az ukrán egyetemekre és fejlődjenek abban az országban, ahol élnek. Ugyanakkor fontos, hogy megőrizzék etnikai identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat.

A kétnyelvű oktatás sajátosságairól

A nemzeti identitás megőrzésének egyik eszköze az ukrán oktatási törvények által biztosított kétnyelvű oktatás lehetősége.

– A Rahói járás huszárvidék, a magyar nyelv szinte kihalt. Ezért a szülők, hogy gyermekeik ne felejtsék el nagyszüleik nyelvét, magyar tannyelvű osztályokba küldik őket, hogy magyarul köszönjenek egymásnak és számoljanak.

Keszler Mária megfigyelései szerint a magyar tannyelvű iskolákban Kőrösmezőn, Beregszászban, Szőlősön és Ungváron más az oktatás.  Ugyanígy a román tannyelvű osztályokban folyó oktatás több más Kárpátaljai településen is. Ez annak köszönhető, hogy a nemzeti közösségek egyenlőtlenül oszlanak el a régióban, és különböző módon őrizték meg nyelvüket. Míg Beregszászban a tanároknak először magyarul kell elmagyarázniuk az ukrán nyelvű ukrán szabályokat vagy az ukrán irodalmat, addig Kőrösmezőn ez fordítva van – a tananyagot először ukránul mutatják be, és csak ezután fordíthatja le a tanár magyarra.

– Tanárkollégáim azzal viccelődnek, hogy ha megpróbálod úgy elmagyarázni az összetett anyagot, hogy az minden gyerek számára érthető legyen, akkor megizzadsz. Ebben az esetben a kétnyelvű tanárok, akiknek ugyanazt a dolgot két nyelven kell elmagyarázniuk egyszerre, az óra után egy kicsit megviselheti őket, – mondja Mária.

Tippek a kétnyelvű tanárok számára

A kétnyelvű oktatás egyik sajátossága, amelyet figyelembe kell venni a magyar nyelvű oktatás során, hogy a magyar nyelv nem szláv nyelv.

– Az ukrán „o” hang nem ugyanaz, mint a magyar „o” hang, ezért, ha magyarul tanítjuk a gyerekeket, akkor először a kiejtéssel és a hangokkal kell nagyon foglalkoznunk.

Az ilyen oktatás második kötelező eleme, amelyre a tanár hivatkozik, a szemléletesség.

– Ugyanakkor a szemléletességnek nagyon specifikusnak kell lennie. Például az ukrán „окуляри” szónak van egy egyértelműen azonosítható gyökere, amelyből megérthetjük a szó eredetét. A magyar „szemüveg” szónak két gyökere van, és míg a „szem” gyökere egyértelmű, addig az „üveg” gyöknek sokféle jelentése van – ablaküveg, üvegpohár, nagyító stb. Ezért a szavak megfelelő képekkel való alátámasztásával segítjük a gyerekek gyorsabb elsajátítását.

Mária úgy véli, hogy a csoportmunka fontos eszköz a kétnyelvű oktatásban, mivel nagyban megkönnyíti a tanár munkáját.

– Az Új Ukrán Iskola (NUS) „játék – tanulás” elve nagyon jól működik a nemzeti közösségekből származó gyermekek esetében. Ilyenkor a tanár akár egy testnevelési perc alatt is kommentálja a gyakorlatokat azon a nyelven, amit a gyerekeknek jobban meg kell tanulniuk. Így a gyerekek táncolva, énekelve és a tanár vagy kedvenc rajzfilmfigurájuk után ismételgetve tanulják meg az új szavakat.

Mária Keszler is úgy véli, hogy a kétnyelvű oktatásban többféle információérzékelés kombinációja működik a legjobban. Ezért választja gyakran a… karaokét a zeneórákhoz.

– A gyerekek egyszerre hallják a helyes kiejtést és látják a szavakat a képernyőn, így kitalálhatják, melyik szó következik a dalban.

A munkánk során előforduló pozitív esetekről

Mária Keszler tanítási módszertanának van egy másik összetevője is, amelyet belesző az óráiba: a környezetbarátság és a természetvédelem. Az általános iskolai tanároknak szóló ökoötletgyűjteménye, a Környezetvédelem, a tanári munkában ennek szenteli magát, hogy a gyerekek számára érdekesebbé tegye a tanórákat.

– Tavaly a diákjaimmal részt vettünk az „Öt ország – egy folyó” nemzetközi projektben. A szervezők olyan magyar iskolát kerestek, amely a projekt középpontjában álló Tisza folyóhoz kapcsolódik. Mivel Kőrösmező a Tisza forrásánál található, a mi magyar tannyelvű osztályunkat választották ki, hogy képviselje Ukrajnát ebben a projektben.

A Rahói járás hegyvidéki, logisztikailag kényelmetlen és a regionális központtól távoli járás. Ezért a helyi gyerekek általában ritkán utaznak ki a körzetből. Ezért a nemzetközi projektben való részvételnek pozitív hozadéka volt.

– A projektben való részvételnek köszönhetően gyermekeink egy teljesen finanszírozott szanatóriumba is el tudtak menni, ahol pihenhettek, és megismerhették a Kárpátaljai régióval, ahol élnek.

Az ukrán iskoláról Magyarországon

Mária Keszler szerint a szomszédos országoknak tükrözően kellene tartani magukat az ukrán gyermekek oktatásának kérdéséében Magyarországon. Ez megmutatná az Ukrajnához való valódi hozzáállást, és segítené a kétoldalú kapcsolatok építését. Pozitív fejlemény, hogy nemrég megnyílt az első magyar-ukrán iskola Budapesten.

– Ez egy nagyszerű lehetőség az ukrán gyerekek számára, hogy anyanyelvükön tanulhassanak külföldön. A magyar egy nehéz nyelv, nem hasonlít a szláv nyelvekre, és sok gyereknek nehézséget okoz a tanulás, ha új környezetben van, stresszes számukra.

A tanárnő szerint az, hogy nincs lehetőségük anyanyelvükön tanulni, kettős stresszt jelent a gyermekek számára.

– Úgy vélem, hogy minden baráti országnak olyan iskolákat kellene működtetnie a területén, amelyek lehetőséget biztosítanak a szomszédos országok nyelvén való tanulásra. Tehát ha Kárpátalján van román, magyar és szlovák iskola, miért ne lehetne például Magyarországon is?

A külföldön élő ukránok száma megnőtt, és ez nem csak a háborúnak köszönhető, a migrációs folyamatok már sokkal korábban elkezdődtek. Ide tartozik a munkamigráció, a házasságkötés és sok más eset is. A külföldi nemzeti iskolák hiánya nem plusz, hanem inkább mínusz az ottani nemzeti oktatási rendszer számára. Ezért minden ilyen nyitás jelentős esemény az ukránok számára.

🇺🇦 Ця публікація доступна також українською мовою: Білінгвальна екоосвіта: як у гуцульському селищі працює угорськомовна початкова школа

Vitaliy Dyachuk az Infopost.media számára