Az első ukrán iskola Budapesten: hogyan fog működni és miért van rá szükség

Augusztus 5-én bejegyezték az első nyilvános ukrán-magyar kétnyelvű középiskolát és gimnáziumot Budapesten. Szeptember 1-jétől a magyar fővárosban ukrán diákok az 1-12. osztályban anyanyelvükön tanulhatnak majd egy ötnapos nappali tagozatos iskolában.

Ugyanakkor a gyerekek első idegen nyelvként a magyar nyelvet tanulják majd, később pedig angolul. Ezáltal több esélyük lesz arra, hogy ukrán és európai egyetemekre kerüljenek.

Az iskolát és a gimnáziumot a magyar kormány finanszírozza az állami költségvetés részéből.

Hogyan foglalkozik Magyarország az ukránok oktatásával

2023 tavaszán egyetlen teljes értékű ukrán iskola sem volt Magyarországon, de voltak olyan oktatási intézmények, ahol részben ukrán nyelven folyt az oktatás.

Például 1993-ban bevezették az ukrán nyelvet a Baktalórántházai Gimnáziumban, amelyben 16 évig tanítottak ukránul. Ez idő alatt mintegy 2000 diák végezte el az iskolát, és lehetőséget kaptak arra, hogy a Nyíregyházai Egyetem ukrán nyelvi tanszékén folytassák tanulmányaikat.

2021-ben a Kisvárdai Somogyi Rezső Gimnáziumban bevezették az ukrán nyelvet.

2023 őszén Nyíregyházán megnyílt a Leszja Ukrajinka Ukrán Iskola, a Budapesti iskola filiáléjaként, ahol szintén ebben az évben indult el az oktatási folyamat. A tanítást délután szervezték, mivel a gyerekeknek délelőtt magyar iskolába kellett járniuk. Akkoriban mintegy száz diákot írattak be, akik többnyire ukrán vagy vegyes származású családokból érkeztek.

Ukrajnában az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium adatai szerint a 2023/2024-es tanévben 67 olyan iskola volt, ahol a magyarul oktattak.

Liliana Grexával, a magyar parlament ukrán kisebbségének szóvivőjével és Olena Beskorovainával, az iskolaprojekt kezdeményezőjével beszélgettünk az ukrán iskola magyarországi megnyitásának fontosságáról, az új oktatási intézmény sajátosságairól és az indítás esetleges nehézségeiről.

Miért nem volt eddig ukrán iskola Magyarországon?

Mindkettőjük szerint Magyarország azon kevés európai országok egyike, amely megteremti a feltételeket valamennyi nemzeti kisebbség fejlődéséhez, és támogatja a nemzeti iskolák és óvodák megnyitását. Eddig azonban nem volt ukrán iskola.

–        „Azt látjuk, hogy a magyarországi ukránok állami önkormányzata az elmúlt 20-25 évben nem volt képes működő oktatási intézményt létrehozni. Ez bizonyos problémát okoz az ukránok számára, akik nem jutnak hozzá az egyik alapvető szükségletükhöz, a gyermekeik oktatásához” – mondja Liliana Grexa.

Az orosz agresszió kezdetével sok ukrán gyermekes család költözött Magyarországra, a szükség sürgőssé vált, és nagyon gyorsan kellett lépnünk ebbe az irányba.

A magyar parlamentben az ukrán kisebbségi szóvivője szerint az első lépések megtétele után azonnal támogatta és kormányszinten támogatta egy ilyen iskola megnyitásának ötletét. Az iskola létrehozását az Ukrán Hagyományok Háza civil szervezet kezdeményezte. És éppen a nem kormányzati státus volt az, ami kezdetben az egyik akadálya volt annak, hogy egy teljes értékű, állami finanszírozású oktatási intézményt nyissanak. A magyar hatóságok azonban, figyelembe véve a szemlélet és a kezdeményezés komolyságát, továbblépett és bejegyeztette az iskolát. Ennek érdekében az Ukrán Hagyományok Háza 2023 márciusától a dokumentumok benyújtásáig rendszeres konzultációkat folytatott magyar szakértőkkel a tanterv megszervezéséről.

Liliana Grexa szerint a helyzet azután javult, hogy az év elején Ukrajna Elnöki Hivatala, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció és a magyar külügyminisztérium vezetősége megbeszéléseket folytatott. Később Vladimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóján az utóbbi ígéretet tett arra, hogy „annyi ukrán iskolát nyitnak Magyarországon, amennyit csak szükséges”.

Amikor felmerült az ötlet, hogy ukrán iskolát nyissanak Budapesten

Olena Beskorovaina, az Ukrán Hagyományok Háza társalapítója 2008 óta él Magyarországon családjával. Más szülőkhöz hasonlóan, amikor először jöttek ide gyermekeikkel, elkezdtek iskolát keresni nekik. Mivel fiuk és lányuk korábban Kijevben járt rendes ukrán iskolába, a család Budapesten keresett valami egyenértékű iskolát. A gyerekeknek be kellett fejezniük tanulmányaikat, hiszen már az utolsó osztályban voltak.

–        Előtte egész életünkben Kijevben éltünk, aztán tulajdonképpen kiszakítottuk a gyerekeinket a Kijevi környezetből, és idehoztuk őket, és emlékszem, milyen nehéz volt nekik. A fiunk Ukrajnában végezte el a 9. osztályt, aztán Magyarországon járt kilencedikbe, és kétszer kellett megismételnie a 9. osztályt a nyelvi nehézségek miatt. Akkor mondta nekünk: „Szüleim, annyira elegem van a tanulásból!”. De mi tudtuk, hogy mi a célja ennek a tanulásnak, tudtuk, hogy itt maradunk, és jól kell tudni magyarul. Hasonlóképpen a lányom is két évig tanult egy nyelvi intézetben, hogy bejuthasson arra az egyetemre, ahol tanulni akart.

Budapesten nem volt ukrán iskola, a gyerekeknek távolról kellett tanulniuk. Ekkor született meg az ötlet, hogy a nagyszámú magyarországi diaszpóra számára ukrán iskolát hozzanak létre.

–     Kezdetben 2014-ben alapítottuk meg az Ukrán Hagyományok Háza nonprofit civil szervezetet, 2015-ben pedig elkezdtük az elesett katonák gyermekeit nyári és őszi táborokba hozni. Az Ukrán Hagyományok Háza kulturális közösségként az ukrán kultúrát népszerűsíti Magyarországon. Sok írót és zenészt hívtunk meg, szavalóesteket szerveztünk, és lehetővé tettük, hogy a magyarok megnézhessék a legjobb ukrán művészeti alkotásokat.

Amikor 2014-ben sok közép-ukrajnai lakos kezdett Magyarországra költözni, többségük nem beszélt magyarul, és nem ismerte a kultúráját Magyarországnak. Ezért fontos volt számukra, hogy legyen saját kulturális és szellemi központjuk.

Azóta csodálatos ukrán szervezetek voltak és vannak Magyarországon, mind a régiek, mint a 30 éve működő Magyarországi Ukrán Kulturális Társaság, mind a viszonylag fiatalok és ígéretesek, mint az Új Hullám és az Egység.

–        Mindez már régóta váratott magára. 2019-ben a budapesti ukrán görögkatolikus templom egyik papja meghívott minket, hogy segítsünk megszervezni egy szombati iskolát a templomban. Aztán amikor 2022 márciusában rengeteg ukrán gyerek költözött Budapestre, a már nálunk tanuló 60 gyerek mellé további 250-et írattunk be a szombati iskolába. Így segítettük őket a tanév befejezésében.

A szombati iskolában a gyerekek csak az ukrán nyelvet és irodalmat, valamint Ukrajna kultúráját és történelmét tanulták.

–        Tavaly az Ukrán Hagyományok Háza oktatási központjaként és a több mint 18 éves múltra visszatekintő Nemzetközi Ukrán Iskola (NUS) filiáléjaként működtünk.

A NUS – egy olyan iskola, amelyet 2005-ben hoztak létre ukrán civil szervezetek kezdeményezésére Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban és Líbiában külföldön tanuló gyermekek számára. Kezdetben a Külügyminisztérium és az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium égisze alatt működött szombati és vasárnapi iskolák formájában. Az iskola 2008-ra öt országban több mint 730 diákot képzett.

–        Nekünk, a NUS filiáléjának 130 diákunk volt, akik rendszeres ötnapos órarend szerint tanultak, 22 tanárral, akik minden tantárgyat az ukrán tanterv szerint tanítottak.

Ezt követően a következő két évben Olena, a férje és a csapat dokumentumokat készített és kereste a lehetőségeket, hogy kormányzati döntéseket hozzanak egy teljes értékű iskola megnyitásához.

–   Egyrészt a magyarországi iskolanyitás folyamata az eljárások tekintetében jól meghatározott. Másrészt azonban mindig van egy politikai összetevő, és tavaly a helyzet nem kedvezett egy ukrán iskola megnyitásának.

Idén végre megszületett a döntés. Az, hogy a magyar hatóság látta, hogy vannak gyerekek és tanárok, és hogy csak a meglévő intézményt kell bővíteni és hivatalosan bejegyeztetni, nagy szerepet játszott abban, hogy a nyitás folyamata előre haladt. Semmilyen politikai döntés nem segít, ha a nulláról kell kezdeni.

Hogyan fog működni az új budapesti iskola

Hivatalosan az új iskola a magyar törvények szerint kétnyelvű ukrán-magyar oktatási intézményként van bejegyezve. Az oktatás fő nyelve itt az ukrán, az első idegen nyelv pedig a magyar. A 9-12. osztályban már emelt szinten tanítják a magyar nyelvet, ami lehetővé teszi, hogy a gyerekek állami vizsgát tegyenek.

A tantervet úgy alakították ki, hogy a felsőbb évfolyamokon egyre több órát tanítanak ukránul. Például az általános iskolában (1-4. osztály) a tantárgyak 60%-át magyarul, 40%-át ukránul tanítják. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek egyszerre két nyelven tanulnak írni és olvasni. Az 5-8. évfolyamon már 50/50 az arány. Például a történelmet és a matematikát, a Felfedezem a világot és sok más tantárgyat 5. osztálytól ukránul tanítják. Az angol, mint második idegen nyelv is bekerül az 5. osztálytól.

Gimnáziumi szinten (9-12. osztály) a tananyag 30%-át továbbra is magyarul tanítják, elsősorban magyar nyelvet és irodalmat, hogy a gyerekek fel tudjanak készülni a vizsgákra. Ehelyett az angol nyelv lényegesen több órát kap, például a gimnazistáknak heti 4, a 11. osztályosoknak 6 angol órájuk van. Vagyis a tanterv úgy van kialakítva, hogy a végzősöknek maximális esélyt adjon az egyetemekre való bejutásra nemcsak Ukrajnában vagy Magyarországon, hanem más európai országokban is.

Hogyan működik a felvételi kampány, és van-e kiválasztás a felkészültségi szint alapján?

Olena Bezkorovaina szerint az első diákokat azon diákok bázisáról toborozták, akik már 2022 óta a szombati iskolába járnak és a NUS-ban tanulnak. Aztán szájról szájra terjedt a hír, és a szülők körében is gyorsan elterjedt az információ.

–     űAugusztus 5-én hivatalosan megkaptuk az engedélyt, és megnyitottuk az elektronikus nyilvántartást. Ez azt jelenti, hogy szinte minden gyermek, aki a két elődintézményünkben tanult, hozzánk került, és új tanulókkal bővültünk.

Összesen most már mintegy 400 diák van beiratkozva.

Magyarországon a törvény szerint a diákok szeptember 30-ig iratkozhatnak be új iskolába, illetve vándorolhatnak az iskolák között, így az iskola arra számít, hogy a beiratkozási kampány is ennyi ideig tart majd.

–        Eddig egy-egy osztályunk van az elsőtől a negyedik osztályig, és egy a 11. osztály számára. A többi osztályból kettő van. Ami a kiválasztási kritériumokat illeti, ha egy gyermek nehéz helyzeten ment keresztül Ukrajnában – háború, külföldre költözés -, helytelen lenne, ha nem írnánk be az iskolába, mert alacsony a tudásszintje valamely tantárgyból. Itt kell hozzátenni, hogy az online tanulás miatt a gyerekek szinte mind egy szinten vannak, és a képzés szintje elég alacsony, az iskolai tananyagból sokat kihagytak.

A budapesti ukrán iskolában jelenleg 32 tanár dolgozik. Szinte mindegyikük Ukrajnából bevándorolt. De mivel már két éve itt vannak, mindannyian részt vettek nyelvtanfolyamokon. A magyar tantárgyakat többnyire helyiek tanítják, és van két magyarul beszélő tanár is Kárpátaljáról.

Szükségük van-e az etnikai közösségek gyermekeinek kétnyelvű oktatásra?

Olena szerint minden család maga dönti el, hol tanul a gyermeke, hol képzeli el őt az életben.

–        Két példát tudok mondani: a szülői értekezleten volt egy Kárpátaljai család, ahol a szülők szinte egyáltalán nem beszélnek oroszul vagy ukránul, csak magyarul. Így a fiuk, aki tökéletesen beszél ukránul, volt a tolmács a szüleinek.

 Egy másik példa az asszisztensem, aki Beregszászba járt iskolába (Beregszász, Kárpátalja – a szerk.), magyarul beszélő családban nőtt fel, majd Ungvárra került egyetemre, ahol az oktatás teljes egészében ukrán nyelven folyt. Az első évben szinte a nulláról kellett megtanulnia ukránul. De motivált volt, így megtanulta.

A támogatásról és a felelősségről

Az ukrán gyermekes családok szétszóródtak Magyarország egész területén, és az Ukrán Hagyományok Háza szerint nagy igény van az anyanyelvű iskolákra. Olena elmondása szerint különösen a balatoni, a győri, a miskolci és a debreceni ukránok keresték már meg őket. Az ilyen családok számára főleg azok a területek jelentenek vonzerőt, ahol nagyipar található, és van munka.

Az viszont egy dolog, hogy a gyerekeknek oktatási teret teremtenek, ha Ukrajnában online tanulnak, Magyarországon pedig csak házi feladatuk van. Egészen más dolog felelősséget vállalni a gyerekek sorsáért és jövőjéért.

–        Fontos megérteni, hogy a magyar állam nem fogja helyettünk megtenni azt, amire szükségünk van, beleértve a szükséges iskolák megnyitását. A magyar jogszabályok úgy vannak megírva, hogy lehet nemzeti iskolát nyitni, de felelősséget kell vállalni. Amikor például tavaly Budapesten megnyílt a magyar állam által finanszírozott Leszja Ukrajinka iskola, egy olyan iskola, ahol a magyar állampolgárságú gyerekek ukrán nyelvet és kultúrát tanulhatnak, az állam félúton eleget tett a kérésünknek, és szeptember 1-je helyett november 1-jén nyitották meg az iskolát.

Különböző szinteken van támogatás. Olena különösen az ukrán nagykövetség és Ukrajna magyarországi ügyvivőjének közreműködését említette, akik különböző módokon segítették az iskolát, többek között tankönyvekkel stb. A magyarországi ukrán szervezetek, amelyek közös rendezvényekkel segítenek, valamint a nemzetközi jótékonysági szervezetek és alapítványok szintén szerepet játszanak az oktatási folyamatban.

–        Amikor az iskola filiáléjaként működtünk, főként egy amerikai jótékonysági szervezet és nemzetközi adományozók szponzorálásából léteztünk, akik többek között több mint 300 gyermek oktatási felszerelését és nyári táborát finanszírozták.

Ez a hirtelen megnyílás és a magyar kormány pénzügyi támogatása az új iskolák megnyitásához azonban bizonyos veszélyeket is rejt magában – mondja Liliana Grexa.

–       Már látunk bizonyos mozgásokat, amikor „ukrán iskola” címszó alatt más oktatási intézmények kezdenek megnyílni, amelyeknek valójában nincsenek ukrán gyökereik, és nem lesznek képesek minőségi oktatási szolgáltatásokat nyújtani gyermekeinknek. Ugyanakkor olyan oktatásra van szükségünk, amely lehetővé teszi, hogy az ukránok jól érezzék magukat Magyarországon, és hazatérjenek, és ha kell, ott folytassák tanulmányaikat anélkül, hogy hiányérzetük lenne.

Liliana Grexa szerint a magyarországi ukrán kormány október 11-én munkába álló új konvenciója az ukrán gyermekek minőségi oktatását fogja egyik prioritásává tenni. A tervek szerint jövőre még legalább egy ukrán iskola nyílik Budapesten.

🇺🇦 Ця публікація доступна також українською мовою: Перша українська школа в Будапешті: як працюватиме та чому потрібна

Vitaliy Dyachuk az Infopost.media számára
Borítókép Yulia Hryshyna oldaláról