„Amit magadnak kívánsz, azt kívánjad a szomszédodnak is”: hogyan cáfolják meg négy magyar az ukránellenes propagandát

Az április 12-i magyarországi parlamenti választások előtt a magyar fővárost és számos más város utcáit elárasztották a politikai hirdetések. A legjellemzőbb motívum az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen negatív kontextusban való ábrázolása. Néha a plakátokon „csatlakozik” hozzájuk az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber, valamint Viktor Orbán fő ellenfele, Péter Magyar.

Ezeknek a plakátoknak jelentős része kormányzati kezdeményezés, és a „nemzeti népszavazásnak” szentelt, így az adófizetők pénzéből finanszírozzák őket. Ez pedig a magyar társadalom egy részében további irritációt vált ki.

A 145 ezer lakosú, progresszív egyetemvárosban, Pécsen azonban úgy döntöttek, hogy a tolakodó politikai reklámokat a maguk módján leküzdik. „Javítóbrigádok” olyan részeket ragasztanak rájuk, amelyek az aktivisták szerint hiányoznak. Ezek között vannak utalások Viktor Orbán apjának hatvanpusztai birtokára, a birtokon élő zebrákra, valamint gyermekkori barátjára, Lorincz Meisrosra, aki Orbán miniszterelnöksége alatt a Forbes szerint a leggazdagabb magyar lett.

A kezdeményezés mögött négy hasonló gondolkodású ember áll – egy író, egy jogász, egy vállalkozó és egy bábművész –, akik szinte naponta humorral, ragasztóval, hengerrel és létrával „dolgoznak át” egyre újabb és újabb óriásplakátokat.

A „javítóbrigád” egyik tagja Viktor Horváth, a pecsi író, aki 2012-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját. Ukrajnával nem csak a hírekből ismeri, hiszen az ATO idején járt Kijevben, 2024 novemberében pedig egy irodalmi delegáció tagjaként ellátogatott az orosz megszállás alól felszabadított Buchába, Irpenbe és Borodjancába. Jelenleg saját ukrajnai fotóival tart előadásokat a pécsi egyetem hallgatóinak és oktatóinak, valamint riportokat ír magyar független médiumok számára.

Megkérdeztük Viktor Horváthot a szokatlan kezdeményezésről, arról, hogy a hétköznapi magyarok hogyan látják az ukrajnai helyzetet, vannak-e jelenleg hidak az ukrán és a magyar társadalom között, és mit szeretne mondani a saját és az ukrán népnek a bizalom helyreállítása érdekében.

– A magyarországi ukránellenes óriásplakátokkal kapcsolatos helyzet nem az első ilyen jellegű kampány, amelyet a Fidesz választások előtt indított. Miért döntött úgy, hogy ezúttal lépéseket tesz?

Pontosítanom kell: ez az első ukrán ellenes kampány. A külügyminiszter 2022 március 1-én még úgy nyilatkozott, hogy Magyarország támogatja Ukrajna EU tagságát, sürgeti az EU-t, hogy gyorsítsák a tagfelvételt; azt is mondta, hogy Magyarország szolidáris Ukrajnával, kiáll szuverenitása és területi integritása mellett. Orbán még 2022 júliusában is támogatta az ukrán tagfelvételt. 2024-25-től valószínűleg szigorúbb parancsokat kapott Moszkvából, ekkortól teljes egészében átvették az orosz propaganda és az orosz dezinformáció minden elemét.

Az állami tévé- és rádiócsatornák teljes személyzetét lecserélték a saját embereikre már 2010-ben, amint hatalomra kerültek, ettől kezdve a lakosság egy párhuzamos valóságot látott. Ebben a világban a kormány semmiért nem felelős, a bajokért mindig valaki más a hibás: Soros György, az Európai Unió és legújabban Ukrajna. Az ukránok úgy érthetik meg jól a magyar médiahelyzetet, ha tudják, hogy a tizenhat éve dúló abszurditás a lakosság jelentős részét úgy eltávolította a valóságtól, és úgy megemelte az ingerküszöböt, hogy már a legnagyobb képtelenséget sem veszi észre. Tudja, hogy Ukrajna csatlakozni akar az EU-hoz és a NATO-hoz, tehát hozzánk akar csatlakozni, ugyanakkor elhiszi, hogy meg akar támadni bennünket, tehát meg akarja támadni a NATO-t, amely segíti őt az oroszok ellen. Elhiszi, hogy Ukrajna meg akar bennünket támadni, miközben minden erejével védi magát keleten.

Tehát mi tizenhat éve élünk ebben az őrületben, és ha én kezdettől csakis ez ellen dolgozom, akkor nem lett volna esélyem írónak lenni, mert ez egyrészt időigényes, de nagyobb teher a mentális lekötöttség. Az állandó és intenzív politikára figyelés megbolondít bennünket, kiszívja a lelkünket, és átragad ránk a mocsok a politikusokról. Hogy most kezdtem el az óriásplakátokat javítani annak két oka van. 1. Április 12-én választások lesznek, és tizenhat éve most először van esély Orbánék elkergetésére. 2. Az Ukrajna ellenes kampány már akkora aljasság, hogy nem bírtam ki anélkül, hogy ne csináljak valamit az íráson túl is. Ukrajna most pont olyan helyzetben van, mint mi voltunk 1956-ban, amikor civilek ezrei harcoltok a szovjet túlerővel az utcákon. Erre mi hátba szúrjuk őket. Tehát amikor ez év elején felhívott az egyik barátom, hogy nem segítenék-e nekik, gondolkodás nélkül csatlakoztam.

– Író vagy, hasonló gondolkodású társaid között van egy ügyvéd, egy vállalkozó és egy bábjátékos. Mi hozta össze ezeket a különböző embereket egy vödör ragasztó és egy létra körül?

A bábszínésszel kamaszkori barátok vagyunk, a jogásszal harminc éve találkoztunk az akkori munkahelyeink révén, a vállalkozó pedig Hollandiából került Magyarországra még a ’80-as években, és a kulturális érdeklődés is összeköt bennünket. És még mások is vannak, akik esetenként segítenek. De az emberek barátság és ismeretség nélkül is összefognak a veszélyben.

– Azok a plakátok, amelyek az ukrán elnököt Magyarországra nézve fenyegetésként ábrázolják, az egész országot Magyarország ellenségének tüntetik fel. Hogyan magyarázza el magának és azoknak a magyaroknak, akik nap mint nap elhaladnak ezek mellett a plakátok mellett, hogy ez miért veszélyes Magyarországra nézve?

Magamnak természetesen meg tudom magyarázni: Orbán bármit megtesz a hatalomban maradásért, ehhez ellenséget kell gyártania, és el kell hitetnie a néppel, hogy csak ő védheti meg az országot az ellenségtől, aki pedig nem ért vele egyet, az hazaáruló. Az állandó harc arra is jó, hogy elterelje a figyelmet a hazai bűntettei tömegéről. Számára kezdettől ellenség az EU (amelynek Magyarország a tagja), 2022 után pedig Ukrajna lett az új ellenség Putyin parancsára. Putyin vagy zsarolja valamivel Orbánt, vagy neki ígérte Nyugat-Ukrajnát, és az is lehet, hogy mindkét lehetőség működik. De ezek nélkül is Orbán természetes érdeke az Orosz Birodalom gyámsága, mert az autoriter rendszere idegen test az EU-ban.

Orbán kifinomult taktikus. Kihasználta a brüsszeli intézményrendszer gyenge pontjait és képes volt több, mint tíz évig szivattyúzni az EU-ból a pénzt, amit az országra kellett volna fordítania, de nagy részét ellopta a maga és a klánja számára. Most komolyan tornyosul a feje felett a bukás lehetősége, és ettől mind kétségbeesettebb és kaotikusabb őrültségeket csinál, mind nagyobb a szakadék a valóság és az állami média által vetített kép között, egyre vadabb ötletekkel próbál ellenállni az ébredő népmozgalomnak.

Megmagyarázni a többi embernek? A lakosság nagyobb részének nem kell megmagyarázni, mert mindezt látja, a híveinek pedig nem lehet megmagyarázni, mert Orbán médiája olyan virtuális univerzumot épített köréjük, amely rengeteg elemből áll, ezek mindegyike hazugság, de gondosan illesztve összefüggő egészet alkotnak úgy, ahogy egy regény szövegének elemei is támaszkodnak a szöveg többi elemére. Ha te az egyik elemet megpróbálod racionálisan megcáfolni, akkor azt száz másik elem igazolja különféle irányokból. Ha a pókháló egy szálát elvágod, száz másik szál tartja a hálót – és közben még dolgozik a pók is. Ezek az emberek akkor szabadulhatnak fel, ha az állami csatornák újra függetlenek lesznek, és a jelenlegi bűnöző politikusok bíróság elé kerülnek.

– A vidéki magyarok átlagos képviselője – akárcsak egy közép- vagy kelet-ukrajnai ukrán – talán még soha nem járt a szomszédos országban, és személyesen egyetlen ukránnal vagy magyarral sem ismerkedett meg. Ehelyett a magyarok nap mint nap egy „ellenséges” Zelenszkijről szóló óriásplakátot látnak, míg az ukránok olyan kijelentéseket hallanak, hogy Magyarország akadályozza az európai integrációt és az Ukrajnának szánt támogatásokat. Hogyan építhetünk hidakat az emberek között, amikor a politikusok falakat emelnek?

Például így, ahogy most csináljuk. Te megkérdeztél engem, én pedig megpróbálom megértetni az olvasóiddal, hogy nálunk most olyasmi történik, amit ők el sem tudnak képzelni, és a többi országban is értetlenül állnak az extrém helyzet előtt: amikor egy rendkívül tehetséges de beteg lelkű és gonosz ember tökéletesen lemásolja Hitlerék protokollját: 1. Az ellenfeleid lejáratásával és álmerényletekkel ragadd meg a hatalmat. 2. Minden intézmény vezetésébe helyezd a saját híveidet, és számold fel a független médiát. 3. Teremts magadból apafigurát a nép számára, tedd őket gyermekivé, vedd le róluk a felelősséget, szoktasd le őket arról, hogy urai a saját életüknek, higgyék el, hogy tőled függenek, és akkor mindent elhisznek neked, mindent megtesznek neked.

Orbán kifinomult és szívós taktikáját mutatja, hogy még egy kicsi ország uraként is világpolitikai tényezővé tudott válni. Rövidtávú hatalomtechnikában zseniális, hosszútávú stratégiában éppúgy a szakadék felé tart, ahogy Hitler is.

A bukása előtt véghez vitt pusztítást úgy tudjuk mérsékelni, és úgy tudunk hidakat építeni, ha kommunikálunk egymással – ahogy most is tesszük. Tehát köszönöm ezt az interjút, és köszönöm azoknak az ukrán szervezeteknek a munkáját, amelyek az elmúlt években meghívtak Kijivbe, Lvivbe, és elvittek Irpinybe, Buchába, Borogyankába, Jahidnébe.

A hídépítés magától megy, ha mindkét szomszéd nép a hatalommegosztás berendezkedését választja a saját életében. Így egyetlen zsarnok sem gátolhatja az emberek közötti természetes állapotot, a közlekedést, kulturális cserét, együttműködést és barátságot. A népeket csak a hatalmat koncentráló vezető tudja egymás ellen uszítani. Tehát mindig törekedjünk a személyes kapcsolatokra és a kormányoktól független intézményi kapcsolatokra.

– Kárpátalja Ukrajna egyik régiója, ahol a magyar és az ukrán identitás nap mint nap egymás mellett él. Beszélt már onnan származó emberekkel? Járt már Kárpátalján? Tudja, hogyan élnek ott az etnikai magyarok, tekintettel arra a nyomásra, amellyel a magyar kormány szerint szembesülnek?

Igen, ismerek embereket Kárpátaljáról, jöttek onnan diákjaim, és látok a netes üzenetekben ottani embereket beszélni arról, hogy mennyit árt nekik a magyar kormány uszítása. Szlovákiában háromszor annyi magyar él, mint Ukrajnában, Romániában pedig nyolcszor annyi, és Orbán mindenhol igyekszik feszültséget szítani a többségi nemzet és a magyarok között, hogy a kisebbség védelmezőjének tűnhessen, és így megszerezze a szavazataikat – és ez működik, Orbán sok híve máig a régi területek visszaszerzéséről ábrándozik. Ezek a biztos pusztulás eszméi. Akkor is azok lennének, ha sikerülne a visszaszerzés. Akkor még inkább. Aki a múltat akarja visszahozni, az meg is kapja, de az a múlt magával hozza a hozzá tartozó összes borzalmat.

– Magyarország és Ukrajna ezeréves közös történelemmel rendelkező szomszédok; Kárpátalján magyar közösség él. Mit gondol, milyen hatással lehet a Fidesz ukránellenes kampánya a határ mindkét oldalán élő emberekre – nem elvont államokra, hanem konkrét családokra és közösségekre?

Kárpátaljai barátaim nincsenek, csak onnan származó tanítványaim vannak. Ők józanok, és látják, hogy ez a kampány milyen pusztító.

– Gondolja, hogy a fenyegető óriásplakátok és az ellenséges retorika eltűnik a választások után? Hogyan kellene a társadalomnak cselekednie annak érdekében, hogy a választások után is a figyelem középpontjában maradjon a Magyarország és Ukrajna közötti jószomszédi viszony kérdése, amikor az már nem lesz aktuális téma?

Ez a választások eredményétől függ. Ha április 12-én Magyar Péter győz és hatalmat kap, akkor természetesen vége lesz ennek a rémálomnak. Tökéletes politikus nincs, neki is vannak hibái, de ő elkötelezett az európaiság mellett, tudjuk, hogy értelmiségi családból jön, ahol elveket, értékeket és morált tanult, a gesztusai és a kommunikációja alapján egyenes jellem, szakértőkkel vette magát körül, és nem a söpredékkel, mint Orbán; nagyjából mindenben ellentéte a kaotikusan színészkedő, kalandor Orbánnak. Sajnos nehéz elképzelni, hogy a veresége után Orbán önként átadja a hatalmat, illetve sokan úgy látjuk, hogy amíg hatalmon van, mindent megtesz azért, hogy a következő kormány alatt összeomoljon az ország, és így ő visszajöhessen. Ha marad vagy valahogy visszatér a hatalomba, akkor is Magyarország elemi érdeke, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Máskülönben Orbán kiléptet bennünket az EU-ból, és az ország visszasüllyed Ázsiába; éppúgy az oroszok gyarmata leszünk, ahogy azok voltunk együtt a Szovjetunió szétesése előtt. Ha a diktátort eltakarítottuk, együtt térhetünk vissza Európába.

– A háború véget érte után Ukrajna és Magyarország továbbra is szomszédok maradnak, ahogyan az már több száz éve így van. Mit gondol, milyen közös kezdeményezésekkel kellene a két országnak először lépnie a társadalmi szintű bizalom helyreállítása érdekében, és nem csupán a kormányok közötti bizalomra koncentrálva?

Társadalmi és egyéni szinten éppúgy megvannak a jó kapcsolatok, ahogy korábban is megvoltak: ha az emberek személyesen ismerik egymást, a politikusok nehezen verhetnek éket közéjük. Sőt, én éppen a háború miatt szereztem ukrán kapcsolatokat: háromszor jártam Ukrajnában nemzetközi konferenciákon vagy a PEN Ukraine meghívására.

A jelenlegi feszültség a magyar politikai elit műve; a következő kormány dolga, hogy ezt normalizálja. És meg is fogja tenni. A magyarok dolga, hogy mindenben segítsék Ukrajna EU-s csatlakozását és az újjáépítést, az ukránok pedig úgy segíthetnek, hogy támogatják az ott élő magyarokat: a kisebbségek minden ország számára értékek. Egy kisebbség elnyomása mindenhol csak a fasisztákat erősíti, a testvérként kezelt kisebbség viszont híd az országok között.

– Ha lehetőséged lenne egyetlen plakátot kitenni nem egy magyar óriásplakáton, hanem egy olyan üres helyen, amelyet mind a magyarok, mind az ukránok láthatnak, mi lenne rajta?

Ha egy közös plakáton akarunk üzenni mindkét népnek, akkor csak olyan általánosságokat mondhatunk, amelyek bármely két nép viszonyára érvényesek és igazak: Szeressük egymást, tiszteljük egymás kultúráját, tartsunk össze és segítsük egymást. Ez mind szép és emberi, de nem reagál azokra a speciális terhekre, amelyeket az Orbán féle rémálom rakott az ukránok és magyarok viszonyára. Ezért inkább két külön plakátot nyomtatnék.

Az ukránoknak ezt: „BOCSÁSSATOK MEG, AMIÉRT A HATALMAT ELMEBETEG BŰNÖZŐK KEZÉBE ADTUK. MI NEM ŐK VAGYUNK”. A magyaroknak pedig ezt: KÍVÁND A SZOMSZÉDODNAK AZT, AMIT MAGADNAK KÍVÁNSZ.

Persze írhatunk közös üzenetet is, de az hosszabb lesz, mint egy plakát felirata. Így néz ki:

Csináljatok olyan oktatási rendszert, amely az érdekeit felismerő és tájékozódni tudó polgárt képez. Ne adattömeget tanítsatok, hanem gondolkodási képességet és összefüggéslátást. A nacionalizmus csak háborúban hasznos; békében eszköz a zsarnok kezében: lássátok Hitler és Orbán esetét. A pártok rendszere megbukott, mert nem a választók érdekeit, hanem csak az elit érdekeit érvényesíti; ezért építsetek ki olyan képviseleti rendszert, amely valós közösségek érdekeit látja: lakóterületek, munkahelyek, szakmák alapján. A nyugat országait a hatalommegosztás emelte fel: csak háborúban tűrjétek el az összpontosított hatalmat.

A bolygónk tartalékait felprédáltuk a versengő nemzetállamok rendszerével. Törekedjetek előbb az európai, majd a globális integrációra, a zöld energiára, hagyjatok fel a fogyasztással és a növekedéssel, termeljetek organikusan, ne csomagoljatok, ne gyártsatok vegyszereket, műanyagot, szemetet és reklámot, ne égessetek fosszíliákat.

Ezeknek a javaslatoknak a nagy része ellentétes az emberi faj, sőt maga az élet ősi törvényeivel, mert a növekedés és agresszió millió éveken át szelekciós érték volt, és a biológiai fajok millió éveken át addig élték fel a környezetük táplálékforrásait és erőforrásait, amíg azok teljesen ki nem merültek.

Nehéz ezeken változtatni, tehát ezek a javaslatok utópiának látszanak. Viszont ma már maga a túlélésünk is utópia. A közös túlélésünk.

The English version of the article can be read at the link: “Do unto others as you would have them do unto you”: How four Hungarians are countering anti-Ukrainian propaganda

Українську версію статті можна прочитати за посиланням: «Бажай своєму сусіду того, чого бажаєш собі»: як четверо угорців виправляють антиукраїнську пропаганду

Szöveg: Vitaliy Dyachuk,
A Re:Open Ukraine kezdeményezés regionális koordinátora
A fotókat az előadó bocsátotta rendelkezésünkre